24.rész | Új esély

1.7K 141 11
                                    

(Meglepetééés).

Cameron szemszöge

Reggel hétkor már talpon voltam. Idegesen néztem a hófehér plafont, és egyfolytában Nicole szomorú tekintete villant be. Annyira védtelen volt, és gyönyörű. Kedvem támadt volna magamhoz húzni, és soha többé el nem engedni.
Elhatároztam hogy kiengesztelem valahogy a lányt, hisz nekem ő kell!
Utam a virágos bolt felé vezetett, ahol egy gyönyörűen vöröslő rózsát választottam neki.
A világítótorony a kedvenc helyemmé vált az elmúlt években, így elhatároztam hogy elviszem oda. Be akartam bizonyítani, hogy a tegnapi csók semmit sem jelentett. Csupán csak a játék miatt tettem, és közel sem volt olyan mint vele.
Alig egy hete ismerem, és teljesen elvette az eszem. Gyönyörű zöld szemei ragyognak, amikor rám néz. Egyszerűen, el lehet bennük veszni.
Cloe odavan Matt-ért, bár ahogy észrevettem, ez sajnos nem kölcsönös.
Két pokróccal, és egy üveg pezsgővel - ami a hűtő táska mélyén lapult - indultam el a faházhoz, ahol majd az estét töltjük.
Idegesen vezettem, hisz félő volt, hogy el sem jön. Megpróbáltam egy kis rendet varázsolni a kuckóban. Eltűntettem a sörös üvegeket, a port, és a párnák is a helyükre kerültek.
A hajamba túrtam, ezzel elérve a tökéletes külsőt, majd ránéztem az órára, és észrevettem hogy még van egy kis idő a találkozásig.
Elmentem a bevásárlóközpontba, és miután készítettem rengeteg képet a rajongókkal és aláírtam sok lapot és kezet, vettem egy szolíd koktél ruhát ami tudtam hogy tökéletesen fog állni a hercegnőmnek.
A kasszánál is remegve fizettem, annyira ideges voltam.
A sapka-napszemüveg kombó nem igazán jött be, így futásra kényszerültem. A cipőt kínkeservesen tudtam csak megvenni, ugyanis szükségem volt a méretre, amit csak Rubytól tudtam megszerezni.
Úgy gondoltam ez jó lesz ahhoz, hogy kiengeszteljem Őt.
Mire észbekaptam, már az ajtófélva mellett elhelyezett csengőt nyomtam meg. Gyorsan leraktam a dobozt, amibe a ruhát és a cipőt tettem egy levéllel, majd elbújtam egy fa mögé.
Nem sokkal később nyílt az ajtó,majd kilépett rajta Nicole. Könnyáztatta arca és vöröses szeme szívfacsaróan festett. Lassan levezette tekintetét a lábtörlőre, majd csodálkozva lehajolt a csomagért. Az anyag túl bő volt a mellkasánál, így láthatóvá vált fehér melltartója. Halkan felmordultam, és megpróbáltam uralkodni magamon. Megszeppenve pillantott a fára, ami mögött álltam, de nem szentelt sok figyelmet a különös hangnak, melyet egy kanos srác adott ki.
Észre sem vettem hogy egy bő pólón és a fehérneműn kívül semmi sem takarta testét. A lehajolás miatt, felcsúszott hátul a fehér ruhadarab, így megpillanthattam kerek fenekét.
A víz is levert, annyira erőlködtem. Nem akartam neki rontani, hisz azzal mindent elrontottam volna. Miután becsukódott a bejárati ajtó, kifújtam a bent tartott levegőt. Szitkozódva próbáltam takargatni ágyékomat, több-kevesebb sikerrel. Bepattantam az autóba, majd indultam is haza, hisz nekem is el kell készülnöm a remélhetőleg randinak mondható találkára.

Nicole szemszöge

Kíváncsian nyitottam ki a különös dobozt. Az első dolog ami szemet szúrt, az egy pár cipő volt. A fekete csillogó darab, egyszerűen ámulatba ejtő volt. A második dolog, a ruha. A szintén fekete anyag azonnal elnyerte tetszésemet. Derekánál szűkített volt, így kiemelte alakomat. Ruby érdeklődve foglalt helyet mellettem Cloe-val együtt.

- Ezt kitől kaptad? - kíváncsiskodott Húgom.

Vállat vontam, jelezve, fogalmam sincs.
Ruby megpillantott valamit a dobozban, amit azonnal kivett. Értetlenül pillantottam rá, ő pedig elkezdte felolvasni a benne rejlő szöveget.

- Nicki! Tudom elszúrtam pár dolgot kettőnk között, de szeretném ezt kijavítani, ha nincs ellenedre. A kapott ruhadarabokban szeretnélek látni este nyolckor, a házatok előtt. Kérlek gyere el!
Csókoltat: Cameron

Ledermedve ültem, és az előbb hallottakat emésztettem. Fogalmam sem volt arról, hogy belemenjek-e a találkába, de még csak gondolkozni sem volt időm, hisz a lányok visítozva kezelésbe vettek.

Élvezd (C.D) |BEFEJEZVE|Donde viven las historias. Descúbrelo ahora