Varázslatos év. |JiKook FF|BEFEJEZETT

7.

Vér, volt mindenhol, ameddig a szem ellátott a házban. A szám lefelé görbült, és odaszaladtam Seulgihoz. Nyöszörgött, és összegubódzott a kanapén. Taehyung...Az a mocskos féreg, hogy mert hozzá érni a testvéremhez? az egyetlen szemem fényéhez. Oda sétált hozzánk Junkook, majd le térdelt az öcsémhez, és gyengéden megsimította a fejét, amire kinyitotta a szemét. 

-Ments meg! -Zokogott fel, majd átölelt. 

-Itt vagyok, megvédelek. -Simogattam a hátát, mire nekem is kicseppent egy könnyem. Csurom vér lett a kezem, ahogy a hátához értem. Megilletve néztem a vértől nedves kezemet, mire Seulgi el vált tőlem, majd rám nézett. 

-Ez nem az enyém. -Törölte le az arcáról a vért. -Látod? nem vagyok sebes. 

-Akkor kié? -Nyíltak nagyra szemeim, majd junkookra pillantottam, bár ő nem érthetett semmit, mivel rólam sem tud semmit. 

-Taehyungé. -Sütötte le tekintetét. -Megvédett engem, bár kaptam egy ütést. 

-Taehyungé? Milyen ütést, hol? -Fogtam a vállaira, mire felszisszent. 

-Elmesélhetek mindent, de ne tégy meggondolatlan dolgot. -Mutatta fel mutató úját. 

-Ezt megígérhetem. -Bólintottam egyet, bár nem gondoltam komolyan. Mihelyst elmondja mi történt, én már cselekszem is. 

-Valaki kopogott az ajtón, persze nem akartam kinyitni, mert azt mondtad, nem engedhetek be idegeneket. De Taehyung állt az ajtóban, ő nem idegen, ezért be engedtem. De nem számítottam arra, hogy többen jönnek majd be. Három ismeretlen fiú akart engem megütni, mire Taehyung, megvédett, ezért megütötté őt...Többször is. Aztán, engem is. -Majd felhúzta a pulóverét hátán, és megpillantottam, egy ugyan olyan sebet, ami Taehyungnak is van. Ez a szemét Sehun...Mik ezek az ugyanolyan sebek, embereken? -Azt mondta, ezzel megpecsételt engem. 

-Megpecsételt? -Szólalt fel, az eddig néma csendben ülő Junkook. 

-Igen, de nem tudom mit jelent. -Rázta meg a fejét. 

Seulgi nagyon kitartó kis srác, egész életében, ezzel rám ütött. De ha ilyen kegyetlen huligánok, mint Sehunék ki nézik maguknak, meg fog törni. 

-Most feküdj le szépen, nekem Jiminnel, még beszédem van. -Mondta Junkook, mire Seulgi megpuszilt engem, majd beszaladt a szobájába. -Semmi szülői kapcsolatotok nincs? rokonok? 

-Nincs senki, akit érdekelné mi van velünk. -Ráztam meg a fejem, egy erőltetett mosoly kíséretében. 

-Ez nem jó. -Lágyult el az arca, majd megsimította a vállamat. 

-Még csak, megvédeni sem tudom magamat! szerencsétlen vagyok. Mindig megvernek, akárhányszor ellenszegülök. -Fakadtam ki. 

-Megvédeni? ebben tudok segíteni. -Nyúlt széles mosoly az arcára. -Engem régen, villám tanár úrnak hívtak ám! olyan gyorsan ütök, hogy csak na. -Hatalmas nevetésben törtem ki, Junkook gyenge, régimódi viccén. De legalább próbálkozik. 

-Hogy tudna segíteni? -Váltottam komoly arckifejezésre. 

-Holnap, órák után, a testnevelés teremben megtudod. -Kacsintott rám. -Sajnálom ami történt, de megteszem amit csak tudok, bízhatsz bennem. A tanárját, viszont még elintézzük, de most nem az a legfontosabb, ugye megérted? 

-Természetesen. Köszönöm a segítséget. -mosolyogtam rá. 

-Azt hiszem, ideje mennem. -Sétált az ajtóhoz, majd megrántotta azt, és kilépett a házból. Még intettem neki egyet, majd bezártam utána. 

Hirtelen olyan üres lett a ház, és a biztonsági érzetem is eltűnt. Csak egy helyben álltam, és gondolkodtam mit tegyek. Vajon helyes lenne? de nem tudok ellenállni a kísértésnek, hogy ne érezzem magam biztonságban. Mégis, megrettenek, ha arra gondolok. Elhúztam a számat, és fülig pirulva már a gondolatba is, de megtettem, kinyitottam az ajtót, és Junkookhoz siettem. Még a kocsija előtt állt, még csak be sem szállt. Ameddig én gondolkodtam, addig már elmehetett volna, de nem tette. Lesütöttem a tekintetem, majd ki nyögtem azt, amit akartam. 

-Tanár úr...Akarom mondani, Junkook. Nem maradnál itt éjszakára? -Majd föl néztem rá. Az arca semmit sem árult el róla, póker arccal nézett rám, majd közelebb lépett. 

-Helyes lenne? -Pontosan engem is ez a kérdés nyomaszt. 

A többit majd később megtudjátok! <3 Remélem tetszett a rész, ez most csak 591-szóból áll, valahogy nem tudtam most többet írni. Na jó Elmondom a reallyt, titeket akartalak ezzel cukkolni "." ne hari. Remélem várjátok majd a következőt, már holnap neki is fogok állni, mert imádom írni, tehát pár napocska is ként is lesz egy legalább 2000-szóból álló új rész. szerintem sok meg válaszolatlan kérdésetek van, de ki fog derülni. A következő részig is PÁPÁ :3 

Ja, és hagyjatok nyomot <3