Áldás és átok °BEFEJEZETT°

°27°

< 9 hónappal később >

- Adam! - keltem fel hajnali kettőkor.
- Mi a baj? - kérdezte álmosan Adam.
- Jön a baba!
- Mi?! Most?!
- Igen! - mondtam.
- Vegyél fel egy pulcsit, és indulunk - pattant ki az ágyból. Nagynehezen felvettem egy kardigánt, Adam kivitte a szülőscuccomat, és elindultunk a kórházba. Adam őrült módjára vezetett. Alig 20 perc alatt odaértünk. A karjában vitt be. Hoztak egy tolószéket, és bevittek a szülőszobába. Adam beöltözött orvosi ruhába, és bejött.
- Fogd meg a kezem - mondta Adam. Megfogtam.
- Ha mondom, hogy nyomjon, akkor nyomjon. Rendben? - kérdezte az orvos.
- Rendben - mondtam Adam kezét szorítva.
- Egy, két, há' most! - mondta a doki.
- Ááá! - nyomtam.
(...)
- Gratulálok, helyes kisfiú - mondta az orvos.
- Az apuka elvágja a köldökzsinórt? - kérdezte a nővér.
- Hát, én... izé - ennyit bírt kinyögni, mert utána elájult. Az orvosok pislogás nélkül nézték az elterült Adamet.
- Vigyék be az egyik szabad kórterembe - mondta végül az orvos. Két férfi feltették egy ágyra, és elvitték.
- Mi lesz a csöppség neve? - kérdezte a nővér.
- Aaron Black - mondtam mosolyogva. A nővér felírta a nevét a karszalagjára, és odaadta nekem. Vörös haja, és kékes szürke szemei voltak. Gyönyörű.
- Szia, pöttöm - mondtam mosolyogva Aaronak. A nővér elvitte a vizsgálatok miatt.
(...)
- Annyira cuki - mondta Lily, mikor bejöttek hozzám anyáékkal a kórházba.
- Hogy hívják? - kérdezte anya.
- Aaron Black - mondtam a csöppséggel a kezemben.
- Tényleg kifeküdtél? - kérdezte Justin Adamtől.
- Nem - mondta gyorsan Adam. Ezen elnevettem magam.
- Gyenge vagy fiam - veregette hátba apa.
- Ne piszkáld már! - mondta anya. Adam hálásan nézett anyára.
- Csak tesztelem, hogy jó férje lesz-e a mi kicsi lányunknak.
- Apaaa!
- Nem érdekel! Akárhány éves vagy, te mindig is az én kicsi lányom leszel - puszilta meg a homlokomat apa.