Love me till I'm me again (Jungkook ff.) [BEFEJEZETT]

1. fejezet~

Mint minden nap négy órát, most is  újfent gyakorlunk az egyre közeledő debütünkre. Körülbelül két hét múlva adjuk ki a bemutatkozó albumot, mindemellett a koncertet is akkor tartjuk meg. Nem tagadom, tényleg izgulok amiatt, hogy a saját számainkat hogyan fogják fogadni. Eddig csak a bemutatóvideóban hallhattak minket énekelni a rajongók, de az tetszett nekik, szóval végül is az idegességem felesleges.

Egyébként a mi csapatunk neve a Yellow Butterfly lett hirtelen felindulásból, s a BigHit feléledése óta mi vagyunk az első női banda. Mi személy szerint nagyon reménykedünk a sikerben, ahogy az egész vezetőség, hiszen nem feltétlen olyan stílusban szeretnénk mozogni, mint minden másik lány csapat, hanem egyfajta vad, összetettebb, a megszokottól eltérő irányzatot célzunk meg, mivel vagy sikerrel járunk, vagy nem.

Öt fős a mi kis bandánk, vagyis tulajdonképpen már a kis családunk. Heemin, Eunji, Seojun, Seonggi, és jómagam, Jihyoun. Igazából édesapám bármennyire is szeretett volna konkrét szerepet adni nekünk, nem igazán sikeredett személyesre, így leginkább változatosak vagyunk. Mindig más a visual, csak hogy példát is hozzak fel. Egy valami viszont teljesen fix, ami a beosztásunk és a bandában elfoglalt helyünk.

Heemin a mi kis leaderünk, aki már most nagyon sokat tett értünk. Mikor nem tetszett a koreográfia, személyesen kereste fel apát, hogy megkérje, tegyen valamit az ügy érdekében. Még ha nem is az egész táncot tervezték át, akkor is foglalkoztak vele az ő kérésére, s ez közelebb hozott minket egymáshoz.

Eunji az egyik legjobb táncos ezen a világon, ezt teljes mértékben alá is támaszthatom. Szinte a tudása már-már Hoseokéval vetekedik, ami elég nagy szám, hisz' a fiú egy világsztár. A csapattársam utolsóként került a bandába, mégis megérdemli a helyét. Több tehetség szorult belé a tánc terén, mint a bandában összesen, pedig azért Heemin sem marad alul, ám Eunji jobban kitűnik a tömegből.

Seojun érdes, erőteljes hangja egyedi, akárcsak egy fiatalabb BoA. Mikor először hallottunk énekelni, megdöbbentünk, hiszen egy alig százhatvanöt centis lányba ekkora hang ritkán rejlik, főleg ilyen fiatalon. Ez az emlék róla a kedvencem. A hatalmas szívélyes éneklése a bemutatkozó napon. Hihetetlen volt.

Nem utolsó sorban pedig itt van nekünk a gyönyörű maknae, Seonggi. Kételkedtem benne az elején, hogy valóban tökéletes lesz-e nekünk egy rappernek, de határozottan mindent bebizonyított amit csak megkérdőjeleztem benne, s kicsit sem bánom, hogy végül általa lettünk teljesek. Nem is tudom miért már, viszont számára ment a legnehezebben a beilleszkedés. Mára hála a magasságosnak nem küzd eféle problémákkal. Feloldódott. 

Nem mondom, hogy nem kínszenvedés velük az élet, mert néha ténylegesen az, vegyünk egy példát. Egyszer Eunji táncolt, Seonggi kiparodizálta, amire Eunji allergiás, és nagy vita lett belőle. Igazából szeretek velük lenni, mert jó társaság, segítőkészek olyan helyzetekben, csak... néha jobban szeretnék haza menni - mint mindenki -, hogy a szüleimmel és a bátyámmal való vacsora után lefekhessek aludni.

- Nos, most, hogy mindenki befutott, neki is állhatunk próbálni - szólal fel végül a leader Seojun érkezése után. A csapattársam reggel az édesanyjával ment reggelizni születésnapja alkalmából, így hát a próbáról a csúcs tömegközlekedésnek köszönhetően öt percet késett, mi rekord. Tény, hogy a buszok nem olyan gyorsak mint az internet. Pedig mennyire fantasztikus lenne.

Mihelyst egy tánckört lezártunk, már szokásosan rövid pisiszünetet tartottunk, merthogy a legfiatalabb tagunk hajlamos a mozgás végett sürgetni az anyagcseréjét. Nem tudom, miként, hogyan, csak ez történik, és kész. Ez a banda örök rejtélye azt hiszem.

A közös, halk dudorászásunkat az ajtón való kopogtatás szakította félbe, s még ki sem kell nyitni azt, ugyanis magától nyílt hála egy kéz segítségének. Az édesapám szerény személye méltóztatott kiszakadni az irodájából, úgy látszik kíváncsi mit produkálunk egyedül ha már a koreográfusunk SungDeuk beteget jelentett tegnap. Először fel sem fogtuk, hogy ugyan az az ember fog nekünk bármit is kreálni, ki a BTS-nek is, de végül összeszedtük magunkat.

Apa előtt mint mindig, most is meghajolunk, hiszen az intézmény vezetője nem mindig találkozik a csapataival, csak ha a szükség úgy kívánja, az, pedig hogy eljött ide már magában is megdöbbentő. Fogalmam sincs mi ütött belé, nem csinált eddig csak egyszer ilyet, azt is csak amiatt, hogy bólintson a táncra. Igazán elfoglalt ember, viszont a hatalmas népszerűség mellett is tudott ugyan olyan tiszta fejjel gondolkodni, s megmaradt az a hatalmas szíve, mi mindig is volt neki.

Miután Seonggi visszatért a mosdóból és ő is észrevette apát, újból nekiálltunk a koreográfiák eltáncolásának. Nem tartott tovább, mint tíz perc, hiszen három táncunk van mindössze, valamint hét számunk. Ezzel készülünk a rajongóknak egyenlőre, semmi többel. Egy igazi nagy albumot megalkotni rengeteg időbe tellett volna, a debüt napját kitűztük már mikor nekiálltunk a számoknak és magának a táncnak. Sem mi, sem maga az ügynökség nem örült volna, ha össze-vissza telefonálva eltolják a nagy napot. Így hát, vigyázz kpop, a Pillangók berepülnek a köztudatba!