XII. - Fogságban - Ebből baj lesz!

7 1 0
                                    

Berub szemszöge:

-Lépjetek hátra a cellaajtóktól, szárazföldi nyomoroncok!

Eljött a kivégzésünk napja. Igaz, hogy Toshin a szökésünk napjának nevezi, de én nem fűzök nagy reményeket egy bérgyilkoshoz. Ők megbízhatatlanok. Miután kiszabadít minket, biztosan a rabszolgapiac felé vesszük majd az irányt.

Ennyi idő után, már nem éreztem a kezemet. A bilincs teljesen belevágott. Az őrök megrugdostak, ütlegeltek szokásukhoz híven, de most csak addig tették ezt, amíg le nem térdeltünk. Amint ez megtörtént, a kezeinket kifeszítették, amíg a bilincs engedte, majd magára a bilincsre helyeztek rá egy kampóvégű láncot, ami gyors sebességgel elkezdett húzni minket egyenesen a fedélzetre.

A flotta egy másik hajója gyanúsan közel jött hozzánk. Kézmozdulatokkal jelezték, hogy halaszthatatlan mondanivalójuk van, a hajóra szeretnének átjönni. Leengedtek egy pallót, amin átvezettek még egy rabot.

-Jelentést! -Kiabált fogvatartónk a jövevények felé.
-Tegnap este ez a rab rátámadt a kalózokra, néhányukat meg is ölte.
-Erőhatalommal?! Vagy nem volt rajta a bilincs?!
-Nem tudjuk uram! A bilincs rajta volt, amikor lekapcsoltuk!
-Tüstént vezessétek ide!

Három őrrel menetelt az a rab, akinek nem tetszett a rab élet. Odavezették a kapitány elé.

-Mi a neved?-szólalt meg morgó hangon a kapitány.
-Ghator.
A kapitány egy hatalmas pofonnal méltóztatta ezt a nevet.
-Ez az én nevem! Egy magadfajta szárazföldi patkány nem viselheti eme csodás nevet!
Szóval Ghatornak hívják fogvatartónk. Jó tudni... Mielőtt kivégeznének.
-A többi közé!- horkantotta Ghator.

Fellógatták a sor elejére a rabot, akit szerintem nem Ghatornak hívtak, csak szívózni akart a kapítánnyal. Mögötte lógott Toshin, én pedig a sor végén.

Kikötöttünk a parton. Ghatort annyira felidegesítették a történtek, hogy a flotta összes hajójának az összes rabját az anyahajóra irányítatta. Összesen 40 rabot számoltam magunkkal együtt. Toshin súgdolózott valamit a rabbal, aki miatt mindez történt. A többiek biztos örülni fognak neki. Csak pár szót tudtam kivenni a beszélgetésből, például azt, hogy pöröly, 39, kalóz. Nagyon remélem, hogy a szabadulásunkat tervezik...

-Csönd legyen, ti anyámasszony katonái! - Kiabált Ghator- Ti ma mind meghaltok, kivétel nélkül! Mindenki a bűne szerint nyeri el a méltó bűntetését! Lesz, aki csak egy lefejezést érdemel, de lesz, akinek a halott testét egyenesen egy másik dimenzióba repítem át! Kezdjünk is hozzá!

Ghator elindult felénk. Abba a pillanatban, ahogy előrántotta kardját, a hajó elkezdett erősen himbálózni. Úgy tűnt, mintha nekimentünk volna valaminek. A kapitány háta mögé fordult a kormányos irányába. Szúrós szemekkel, éles hangon visított.
-Téged is lefejezzelek, kormányos? Nem tudsz elvezetni egy hajót a nyílt tengeren?

Irónia. A kormányos feje Ghator lába előtt gurult el, a teste előre volt dölve, ami a kormánynak volt döntve, azzal elrántva azt, bele egy másik hajóba.

Ghator mérgében üvölteni akart, de érzett egy hideg, éles pengét a nyakánál. A bérgyilkos állt mögötte.
-Jelezd valahogy a flotta többi tagjának, hogy a hagyjanak egy kis távolságot, menjenek előre, neked ki kell kötnöd!-mondta komor hangon a bérgyilkos, majd suttogott a kapitány fülébe- Különben a te fejed lesz a hajó orrdíszén!

Több se kellett Ghatornak. Felállt egy dobogószerű emelvényre, ami mögül nem látszott ki deréktől felfelé. Mögötte gugolt a bérgyilkos, kardját szorosan hozzá szegezve a kapitány tarkójához. A többi kalóz mind nyápic volt, vagy féltette a kapitányát.. A fene sem tudja. Ha jól vettem ki a kézjeleiből, azt mutogatta a többi hajónak, hogy kerüljék ki, menjenek előre, alakzatváltás lesz, mert délkelet felől egy szállítmányt vár, a többiek menjenek északnyugatnak.

Így is történt, a bérgyilkosra több, mint 3 tucat szempár nézett ékes, reményteljes és hálásan csillogó szemekkel.
-Lenne itt még valami!-szólalt fel a bérgyilkos.
A kapitány ránk nézedt meredten, gondolom azon tanakodott, hogy mit szúrhatott el, ami miatt most meg kell halnia.
-Menjünk egy kicsit arréb beszélgetni, Ghator!
A kapitánynak nem tetszett, hogy néven szólítják, ezért harcot kezdeményezett, de nem akárhogy.
Előre hajolva fordult 180 fokban jobbra a bérgyilkos felé, miközben előrántotta baloldali kardját jobb kezével és balról legyintett felé. A bérgyilkos előrántott egy fejvadász tőrt a nadrágjából, és a kard elé tartotta, azzal megállítva azt, de a kapitány lökött egyett kezén, a tőr pedig egyenesen elénk repült.

-Berub, a fém hatalmát birtoklod, vetítsd a tőrbe az erőhatalmad, reptesd ide Rebelnek, előtte van a lakat, ő kiszabadít minket!-Szólott hozzám Toshin, én pedig úgy tettem, ahogy kérte.
Szóval Rebel a neve. Gondoltam, hogy nem Ghator.

A tőr Rebel kezébe került, seperc alatt felnyitotta hármunk bilincsét, ami egyébként nem tudom milyen anyagból készült, de később még jó lehet. Zsebre tettem, majd a harcoló felekre néztem. Ekkora már Ghator két karddal harcolt, míg a bérgyilkos a kezére felszerelt láncos dárdákkal. Utoljára Kratos használt ilyet, a harag istene a mítoszokból. Ijesztő látvány volt, mind a ketten mesterei voltak a fegyvereiknek. Másodpercenként lehetett hallani legalább 7-8 penge összecsapkodást. Már rohantam volna segíteni, ekkor Rebel elém állt.
-Ez az ő ügye. A neve Parett, a klánunk tagja, és bosszúra szomjas. Ghator parancsára megölték a feleségét. Ha erőhatalmat vet be Ghator, akkor közbeavatkozunk. Mondjuk, nem hinném, hogy szükség lenne rá. Ghator minden fizikai erejét a legyintéseibe fekteti, így nem lesz energiája erőhatalmat használni.

Ghator egy 360 fokos fordulattal használta ki, hogy Parett mind a kettő láncos fegyverét egyszerre legyintette felé. Elvágta mind a két láncot pörgés közben, az egyik kard ki is esett a kezéből. Parett felé vágott, de ő a penge alatt arréb bukfencelt pont a kardhoz, amit megfogott.

Amiért kár volt...

Elemek Harca - Tri. I. (Lassan halad)Where stories live. Discover now