Elemek Harca - Tri. I. (Lassan halad)

XIII. - Fogságban - A leszámolás

Ghator feltöltötte a pengét villámai erejével. És természetesen direkt dobta el, hogy Parett rámarkoljon. A keze odasült, miután odakapott, Ghator levágta mind a két kezét. Parett háttal dőlt el, tőlünk kb. 5 méterrel, feltárt karokkal. Rebel épp mögötte állt, tüzes lehelletével kezeire fújt, hogy elállítsa a vérzést. Ghator eddigre felkapta másik kardját is, azoknak pengéjét használva kb. 30 fokban előre nyújtva kivédte a lángokat.
-Folytatni akarod még, Parett?-kérdezte Rebel összevont szemöldökkel.
-Add fel kölyök, akkor gyorsan végzek veled!-szólott Ghator fülig érő mosollyal.
-Nem hagyom annyiban a feleségem halálát!- kiáltott fel Parett, majd felugrott.
Nekifutott Ghatornak, de fél méter távolságból két pengét kapott mellkasába. Parett a földre rogyott, és nem moccant. A többi rab mind őt figyelte. Ghator elindult felénk lassú, ám hangosan kopogó léptekkel.
-Ki a következő?-jókedvűleg kérdezte Ghator.
-Nem győzhetsz. Ghator.-mondta Rebel elszánt, magabiztos hangnemben.
A tekintete komoly volt, az arckifejezéséből pedig azt szűrtem le, hogy számára nem Parett halt meg, hanem Ghator.
-Már győztem!-suttogta Ghator kikerekedett szemekkel, majd ordítva folytatta tovább- és most mind meghaaa..

Ghator mögött megjelent Parett, és átszúrta a szívét. Csak pislogtam a történteken. Ghator a földre rogyott.. És meghalt. Parettnek meg megvan mind a kettő keze?! Végképp összezavarodtam.

-Mi az isten folyik itt?-kérdeztem értetlenül.
Toshin mellém állt, majd mesébe kezdett.
-Ők itt a pöröly klán. Bérgyilkosok, akik a világ minden tájáról vegyültek össze egy szövetkezetté. A társaságuk körbe utazza a Földet, tudás szerzés gyanánt, közben kisebb véres munkákból tartják fent magukat. A tudásszerzést értsd úgy, hogy nekik csak fejlesztett erőhatalmuk van, abból is szigorúan csak egy. Rebel például uralja a gondolatolvasás képességét. Parett pedig egy fakír mágus, minden végtagját vissza tudja növeszteni, bármennyi vért is veszít, nem hal bele. Nem egyszerű megölni.
-Ez tényleg lenyűgöző...-vágtam Toshin szavaiba, majd folytattam- van még valaki a csapatból?
-A pöröly klán csak 3 emberes munkákat vállal. Nem kockáztathatunk ártatlanok életével- szólalt meg mögöttem Rebel- Egyébként, a harmadik emberünk a flotta egyik hajóján tartózkodik, az egyik kalózzal üzletel. Az ő ötlete volt, hogy távolítsuk el a Ghatort a képből, így ő lesz a flottának a parancsnoka. Sok pénzt fizet, és megkaptuk tőle ezt a hajót is, ami pont jól jön most e nehéz időkben. A falunkra rátámadtak, a mi hajónk pedig elsüllyedt. Most sietünk hazulra, nehogy bármi baj legyen.
-A Szikla-öböl egyik szigetén ki tudtok tenni minket Berubbal?-kérdezte Toshin.

Az agyamon átfutott valami. Mindig is szerettem a vér látványát, a bérgyilkosok társaságában ezt meg is kaphatnám.. Sőt, többet is. LankRar egy erős harcos, úgy is találkozunk még. Ki akarom hívni majd egy párbajra, de ahhoz még fejlődnöm kell.

-Toshin... Én maradok a bérgyilkosokkal.-Toshinra néztem, aki csak megpöckölte a fején található fejfedőt, nemtörődöm nézéssel bámult rám.
-Találkozunk még, barátom. Mondta Toshin, majd kezet nyújtott felém.
Elég furcsa volt, de szerintem tudta, hogy miért akarok a bérgyilkosok közé tartozni.

Kikötöttünk a Szikla-öböltől egy kissé távolabbi szigeten, nagy dagály volt arrafelé. Toshin rámnézett, csuklót ráztunk, majd egy félmosollyal a száján mormolta az orra alatt:
Fejlődj egy kicsit, a technikád koránt sem az igazi!
-Így lesz mester- mondtam, majd meghajoltam.
-Toshin! Szólott utánunk Parett- el is felejtettem mondani... Nekem vagy egy öcsém, Yana a neve, és ugyanaz a képessége, mint nekem. Az én aurám és az övé egytől egyig megegyezik, és tudom, hogy te nagy mestere vagy az auráknak.
-Azért ennyire nem kell engem nagyra becsülni- mosolyodott el Toshin, a fejfedőjét fogta.
-Mi most hazatérünk, én pedig visszavonulok a bérgyilkos élettől, hátralevő napjaimat a falunkban töltöm, ahogyan azt kúltúránk megkívánja. Ha nem északon jársz, de egy ugyanilyen aurájú embert érzel a közeledben, mindenképp óvakodj!- emelte fel hangszínét Parett, majd folytatta- Az öcsém nem bérgyilkos, hanem egy barbár. A sötétség teljesen felemésztette, és rabszolgasorba állította a lelkét, hogy fizikai alakja gaztetteket hajtson végre...
-Arra célzol, hogy az öcséd tulajdonképpen egy.. Élőhalott?-kérdeztem Parett irányába.
-Nem egészen. Ez, amit Parett elmondott egy hatalmas erőforrásra enged következtetni. Egy nagyhatalmú zsarnok elkaphatta Yanat, és a lelkét fogvatartva uralja a testét.
-Mit gondolsz Toshin, ki lehet az? Nagyon úgy tűnik, hogy van ötleted.
-A férfi, akiről Ghator beszélt, Faring.. Rémlik a neve. Egyszer harcoltunk már szemtől szemben, de nem birtunk a másikkal. Sohasem felejtem el azt a harcot.-Mormolta Toshin, majd belekezdett a meséjébe- 35 éves lehettem talán, egy kis falut védtünk két bajtársammal. Késő este őrváltáskor egy hatalmas vízpolip csápjai vágták át az őrtorony lábait. Mind a ketten meghaltak a zuhanás után, én csak a kezemet törtem. Faring meglátott, majd egy hosszú viadalba fogtunk. A végére én ott álltam törött kézzel, koszosan, és véresen, Faringon pedig legalább 15-20 darab kardvágás, és néhány égési sérülés volt található. A harcnak már majdnem vége volt, amikor Faring térdre rogyott, én pedig felé futottam a kardommal, ám akkor Faring valahogyan megbabonázta a testemet. Nem tudtam megálljt parancsolni magamnak, a következő pillanatban a kardom pengéje elkezdett az arcom felé közeledni. Ahogyan csak bírtam, tiltakoztam, de mindhiába való volt. A törött kezem mentett meg, mert a kiálló csontban megakadt a pengém. Ezt követően tűzet fújtam a kardom markolatára, hogy az ujjaimat elolvasztva kiszabadulhassak saját fegyverem csapdájából. Faring ezt követően elmenekült. Ennek már több, mint 30 éve, azóta fejlődhetett a technikája, és erősebb lehet, mint valaha.
-Köszönöm, hogy ezt elmondtad Toshin- mondta Parett egy Toshinnal gyorsan levezetett csuklórázás közben.