Elemek Harca - Tri. I. (Lassan halad)

XXXII. - Berub története - "Otthon"

*Berub szemszöge

...Alig pár hónapja történt, de nekem már hosszú esztendőknek tűnik... Pár hónapja még szabad voltam... Egyik pillanatról a másikra történt minden. Egyszer szabad vagyok, egyszer nem. Most is rab vagyok, de ez a hely az összes eddigit felülmúlja...

*Visszaemlékezés
Miután elbúcsúztam Toshintól, és óva intettem, én is árgus szemekkel figyeltem Parettet. Nem éreztem őt veszélyesnek, vagy hazugnak... Egyszerűen csak naívnak, valamint egy olyan empatikus embernek, aki féltette szeretett testvérét. Yana... Hm... Ezt a nevet is csak azért jegyeztem meg, mert az én nagypapámat is Yanának hívták... Mindegy is.

Elértük a bérgyilkosok faluját, Montreát. Egy hely tele kereskedőkkel. A falu alapjáraton egész nagy. A kikötőtől még fél kiló métert sétáltunk, ahol egy nagy vasajtó fogadott, amit hegyezett tetejű facölöpök ekéztek. Parett három ritmusos kopogást tett, majd amikor vissza hallottunk kettőt, Parett megszólalt.
-Ardea, áldozat, vér, halált az igazakért, halálom az igazságért.
-Vennyīcē rupāt... -hangzott el az ajtó túloldalán.
-Venyi... Micsoda?? -kérdeztem kissé értetlenül.
-Vennyīcē rupāt... A bérgyilkosok nyelvén lefordítva, "A bölcs idézet". Még réges-régen, amikor a bérgyilkosok még nem voltak bérgyilkosok, Ardea volt mélyen szeretett városunk. A legenda szerint egy isteni erőkkel bíró teremtmény elpusztította. Nem tudjuk, hogy ember volt -e, vagy sem, de elméletileg egy óriás volt. Miután a falu majdnem minden lakosát kiiktatta az a monstrum, és elpusztította a falut, új életet kezdtünk Montreában. A Montrea szó bérgyilkos nyelven annyit jelent, hogy "igazság", míg az Ardea azt, hogy "töretlen". A falu neve arról árulkodik, hogy mi el akarjuk érni a célunkat.
-Mégpedig?
-A legenda szerint az az illető nem sokkal később elhunyt Adreában. Amikor meghalt, az isteni erejét adó valamilyen tárgy ott maradt. Az a kulcs Adrea visszaállításához, hogy hű legyen nevéhez. Viszont napjainkban már senki sem tudja, hogy merre van Ardea.
-Értem, Parett -mondtam, miközben a vasajtó lassan, de végre kinyitódott.

Beléptünk, és egy érdekes látvány fogadott. Házak apraja, az élet csak úgy nyüzsög. Láncra vert emberek, üres karók, állatokkal teli ketrecek.. Elindultunk a város közepe felé. Parett elkezdtett mutogatni, néha intett egy-egy társának.
-Bal oldalon láthatod előről hátrafelé haladva a kocsmát, a kereskedők két boltját, a fő tömlőcöt, a hadiszállót, az arénát, és végül a fegyver raktárat. Jobb oldalon az utolsó ház kivételével mindegyik a munkás rabszolgáké. Akik rabként vannak itt, és rászánják magukat a munkára, kapnak egy kis házat, ahol tudnak személyes értékeket tárolni... Már ha van nekik olyan. Nem mindenki van olyan szerencsés helyzetben, hogy lakhasson egy ilyen házban. A többiek valahogy megoldják, de nem mind. Éjjel-nappal robotolnak, a szemfülesek meg tudják úszni a munka javát, de ha rajta kapják, kemény büntetés jár érte.
-Például?
-Három fázis van. Először 1 hét zárka. Utána aréna harc. Majd legvégül kínzókamra, halálig.
-Egyik se valami kecsegtető...
-A szigorítás nem az én ötletem, de nem vagyok ellene. Akit eladnak rabszolgának, az már nem kell senkinek. Mi eleget szenvedtünk már, más is szenvedjen. Ennek a kifejezésnek a szavát is jegyezd meg a bérgyilkosok nyelvén. Talán még hasznodra vállhat.
-Mi lenne az?
-"Jundakha".
-Ezt a szót már hallottam! -A nagypapám is mindig ezt a szót használta, még amikor gyerek voltam.
-Lehet, hogy a nagypapád is Ardeában született... Hogy hívták?
-Szintén Yanának.
-Tényleg..? -Parett egy pillanatra lefagyott, amikoris elértük a város legvégében álló robosztus házat. -Akkor az öreged volt a hadosztály parancsnoka, a legjobb bérgyilkos.
-Ez biztos..?
-Nem mesélt neked semmit az életéről?
-Nem... Rejtélyes volt, szeretett titkolózni.
-Szóval megtartotta az esküjét... "Kreuf hibatit", azaz, titkok szigete. Ezt nem mondogatta sohasem?
-Valami rémlik... Szerintem de igen.
-Ezt a jelszót régen csak a nagyon magas rangú bérgyilkosok tudták.

A monológ végén mind a ketten a nagy házra vetettük pillantásunkat, ami se nem a bal, se nem a jobb oldalon állt, a vaskapuval szemben állt, közöttük kb. 200 méter eltéréssel.

-Ez itt a tanács terem, és a császárunk otthona. Ide legalább egyszer minden rabszolga rang felett álló ember belép. Tényleg, a rangok.. Szóval, a császár a tejhatalmával tiszta, alatta állnak a tanácsosok, alattuk a katonák, alattuk a polgárok, és végül a rabszolgák. Az lehet polgár, aki a faluban munkára fog egy rabszolgát, valamint szociális munkát vállal, például kereskedő. Vagy egy katona rangú személy beajánlja. Minden rang élén áll egy ember, aki az adott ág fő embere. Ők képezik a tanács tagjait. A rabszolgáknál nincs tanácsos. A tanács összesen 5 főből áll, a császárból, a katonák parancsnokából, a polgárok fő tagjából, a legerősebb harcosból, valamint a legidősebb lakosból. És még egy fontos dolog, amit tudnod kell. A tanács tagjaival, ha netalán tán beszélgetésbe keverednél, két szót ismerj. Ha a mondandód pozitív, a minden mondatod végén szerepeljen a "Zhupes", viszont ha a mondandód negatív akkor...
-"Angar"... -vágtam közbe Parett szavába.
-Igen, de honnan...?
-Zhupes Angar, custe vide t vida..
-Mit jelent a vége?
-Nem tudom mit jelent, ez csak beugrott valahonnan...
-Később lefordíttatom neked.

Parett azt mondta, másnap vezet be a császár házába, előbb pihenjük ki az utat. Így is tettünk, beértünk a jobb oldalon álló házba, majd szememet álmosság nyomta el.

-Üdv Berub. Úgy láttam illőnek, hogy ennyi idő után neked is meg kell engem ismerned -szólított meg valaki álmomban, de tudtam, hogy nem csak álmodom.
-Értem... Szóval, te lennél...?
-Morperyth. A mágus társaság legmagasabb pozíciójában álló személy.
-Rendben van... Mit akarsz? -kissé értetlenkedve álltam a dolgok előtt. Mit akarhat tőlem pont ő, illetve, mi az, hogy "nekem is meg kell őt ismernem"?.
-Be kell, hogy avassalak a jövőben kilátásban álló hírekről.
-Rendben van... Halljam!
-Egy természeti jelenség fog történni, amit a gonosz emberek kihasználhatnak. Már felkerestem egyik régi cellatársadat, és feladatot adtam neki. Te most telepedtél le a faluba, ahová az őseid kötnek, ezért nem kérhetem, hogy tarts vele. Arra kérnélek, hogy ne engedd ennek a falunak, hogy azt a katasztrófát kihasználva terjeszkedjen.
-Miért segítenék neked?
-Ha segítesz, megmondom hol van Ardea, és a kard, amit keresel.

Egy pillanatra lesokkoltam.
-Honnan tudhatnád, hogy merre van, és milyen kardot keresek én?!
-Kevesebb, mint 10 ezer éve figyelem az alvilágból a ti világotokat. Tudok egysmást. És a nő, aki elpusztította Ardeát, azt egy erős karddal tette. Ő nem volt óriás, pusztán birtokolta a föld hatalmát is. Amivel akkora földrengéseket igézett, hogy azt hitték, egy óriás pusztít.
-Ám... legyen. Segítek neked, és szemmel tartom a bérgyilkosokat. Viszont, ha már ennyi mindent tudsz, kérdeznék tőled valamit...