Idézetek

Leiner Laura: Remek!

"Kiválasztott egy kis Colosseum-ot (Jenny), és amikor fizetett, akkor szólt az eladónak, vagyis mutogatta, hogy egy másikat szeretne, visszavitte a Colosseum-ot, és felemelt egy ugyanolyat. 
– Linda! Segíts keresni egy jót! – nyávogta, odamentem mellé, mert láttam, hogy gondban van. 
– Ezzel mi a baj Jenny? – kérdeztem értetlenül, mert nekem nagyon tetszett a kis szobor. Én például imádtam az ilyen lekicsinyített másokat, volt otthon pár darab. 
– Keressünk egy olyat, ami nincs eltörve! Nézd meg, mindnek le van a fele törve! – mondta Jenny. 
Néztem az arcát, vártam, hogy mondja ja, csak vicceltem, de nem mondta."

"– Forgatókönyvíró leszek Hollywoodban – mondtam, mire ő: 
– Aha, én meg olasz focista Milánóban. 
– Mikor átveszem az Oscar-t a legjobb forgatókönyvért, neked is megköszönöm! – feleltem, miközben a falamon levő filmplakátokat figyeltem. 
– Aha, én meg mikor belövöm a győztes gólt a világbajnokságon, azt kiabálom majd: Lindaaaa! És a stadion minden szurkolója utánam: Lindaaa! – mondta, miközben a tévét nézte ahol nem meglepő; focimeccset adtak. 
– Aha! – válaszoltam. – Kérsz inni? 
– Igen – jött a válasz. 
Ezek voltak a mi álmaink."

"Legalább ezerszer lepörgött előttem az életem. Azért ilyen sokszor, mert hát eléggé eseménytelen volt eddig, így hamar át lehetett futni rajta."

"– Linda, eljössz velem tortát nézni? – kérdezte. Nem nagyon értettem miért akar tortát nézni. Tortát enni szoktak, nem nézni."

"Tény, hogy vannak emberek, akik lúzernek születtek. Azt hiszem, hogy én is ilyen vagyok. Elvégre, ha egy ember naponta többször tartja magát szerencsétlennek, ráadásul jogosan, akkor az valami olyasmi."

"– Tommy, nem tudsz nekem egy telefont szerezni, teljesen szétment az enyém! – mondtam, mert hátha tud valamilyet hozni nekem, úgyis annyi ilyen ismerőse van, akik ezekkel foglalkoznak. 
– Dehogynem, holnap idehívom az egyik barátomat, és megbeszélitek milyen kell – mondta. 
– Jó ugyanilyen. Csak ne legyen lopott! – raktam hozzá, mire elgondolkozott. 
– Aha. Akkor egy másik barátomat kell hívnom. Jól van – mondta, és már telefonált is, azzal a jó, „Szervusz testvérem” szöveggel. Vajon Tomnak hány testvére van?"

"Szerintem nincs abban semmi rossz, ha az ember álmodozik."

"Ja, a köszönőbeszédet már tudom, a díjat már a kezemben érzem, csak még munkám nincs, amiért ezt kapom."

"Persze, ha az ember nagyon vár valamit és eltervezi, akkor sose úgy jön össze."

"…engem nem érdekelnek a kocsik. Örülök, hogy a sajátomat felismerem."