Idézetek

Riley Baker: A Happy End után

"Már nem akartam megállítani az időt, hiszen tudtam, hogy nincsen hatalmam felette. És különben is, egyszer minden történet véget ér, csak sajnos van, amelyik hamarabb."

"Olyan volt ő nekem, mint egy nehéz feladványban az a bizonyos hiányzó utolsó betű. A láncszem, ami egésszé kovácsolja a megfejthetetlent. Ő volt az én szomorú történetemnek a legszebb része."

"Egyszer lesz talán olyan, hogy a mi időnk. Nem tudom, hogy mikor, de azt igen, hogy el fog jönni."

"Annyit olvasunk a szerelemről, és mégis Amikor ott van az orrunk előtt, rájövünk, hogy még csak a közelében sincs mindannak, amit sejteni véltünk."

"Szinte meg tudtam volna tapintani a levegőben ennek az egyszerűnek tűnő, boldog pillanatnak a rózsaszín fellegeit."

"Nem minden szerelmi történet ugyanolyan. Nem mindegyik indul nagy lánggal és nem mindegyiknek a lángja ég a végsőkig. A mi lángunk azonban már akkor meggyúlt, amikor belépett azon az ajtón és kitöltötte az űrt a szívemben. Csak arra tudtam gondolni, hogy soha többet nem szeretném elfelejteni őt."

"Hogy újra kezdeném-e? Ha ott lennél velem, bármikor."

"- Idegesítelek?
- Egy kicsit.
- Tudtam én, hogy érzel irántam valamit.
- Na pontosan ezért idegesítesz."

"Ez csak egy erdő! Semmi para! Egy erdő, ami irtó sötét, hideg, szellemek lakják, sorozatgyilkosok, medvék, meg mindenféle olyan dolgok, amiktől normális esetben rettegned kellene, de pánikra semmi ok! Nézd meg ezt a házat az erdő közepén. Ne félj tőle, az Ideglelést is itt forgathatták, miért is kéne félned?"

"Mintha emlékeim ezrei lennének itt felejtve. Mint, amikor meghallasz egy rég elfeledett dalt a rádióban. Az egyetlen dolog, amire emlékszel, az az, hogy régen kedvelted. Semmi máshoz nem tudod kötni, csak ahhoz a furcsán szorító érzéshez a szívedben. Boldog voltál itt."

"Azt mondtad, hogy akik összetartoznak, mindig újra egymásra találnak majd. Ugye... ugye találkozni fogunk még?"

"Megérkeztél az életembe. Az időutazásban ugyan nem hiszek, de a lélekvándorlásban igen. Szerintem, ha valakiknek egyszer az egyik életükben nem sikerül egymásra találniuk, akkor a következő életükben újra találkozni fognak. És ez így megy egészen addig, amíg újra meg nem találják egymást. Amíg be nem teljesül az egész. A sorsunk mindig utol fog érni bennünket. Miért akarnánk tenni ellene?"

(A kép nem saját!)

ui.: 2020 utolsó olvasmánya volt.