Oops! This image does not follow our content guidelines. To continue publishing, please remove it or upload a different image.
Már egy hónapja van nálad Peter. Végülis egész jól hozzászoktál a helyzethez, lehet, hogy még ínyedre is van a dolog. Főleg, ha félmeztelenül mászkál a házban. Uramisten, ezt most verd ki a fejedből (T/N)! Sok mindent tudtál meg a múltjáról. Ahhoz képest, hogy milyen szomorú az egész történet mindig csempészett bele pár viccet. Egyre többet nevettél az utóbbi hetekben. Peter feladata volt a kutyád megsétáltatása és a kertben lévő feladatok megoldása, meg ha véletlen elromlott valami akkor azt megjavította. Te meg szolgáltattál neki ételt és fekhelyet. Viszont ahogy az első nap úgy a többi nap se tágított mellőled alvás közben. Amikor csak tudott mindig követett és segített, hogyha szükséged volt rá. Néha tett félreérthető megjegyzéseket és te ilyenkor mindig pironkodva fordultál el. Egyre közelebb kerültél hozzá, amit az elején még te se ismertél be magadnak, de most már nincs mit tenni, szereted. De nem vallod be neki, próbálkozzon még egy kicsit, mert iszonyat vicces. Nem hitted volna, hogy egy hónap alatt ilyen könnyen besétál valaki az életedbe és fel is forgatja azt.
- Muffin! - simogatod meg a kutyusod aki beszaladt a házba. Később Peter is megjelent. - Jézus... - sietsz oda hozzá.
Peter enyhén sáros arcára és ruhájára pár fűszál van tapadva, szája szélénél és az arca bal oldala le van horzsolva.
- Mi történt? - tapogatod az arcát.
- Muffin meglátott valami másik kutyát és elég erős volt ahhoz, hogy elrántson magával, így a fűbe landoltam - meséli neked keservesen.
- Katonadolog - paskolod meg kétszer az arcán. Ő sziszegve odakap a kezedhez. - Túl játszod a szerepekdet, Űrlord - mondod nevetve.
- Kérek egy puszit - nyaggat tovább. Nem lenne ellenedre a dolog, de nem. Most nem. Megforgatod a szemeidet és otthagyod az ajtóban. Quill sóhajtva követ téged a konyháig. Meg se kérdezed, hogy mit kér enni, elkezded felverni a tojásokat. A rántotta tökéletes lesz. Két kéz fonódik a derekadra. A hasadban megint az a fura érzés van, nem, nem hányinger vagy hasonló. Peter állát a válladba fúrja. Tudja, hogy csikis vagy így mindig ezt csinálja, te meg mint mindig ahogy kost is ide-oda ficeregsz.
- Kérem a puszim - húzza végig az orrát a nyakadon, mire te elkuncogod magad.
Hirtelen megfordulsz és kibújsz Peter karjai közül, felveszed a földről az éppen ott lévő kutyusod és Peter arcához tartod. A jószág nyelvét kinyújtva nyalogatja a férfi arcát. Te nevetve figyeled végig ahogyan Peter fintorogva húzódik arrébb és mérgesen hagy ott a konyhában téged. Lerakod a kutyusod, a tojást otthagyva sietsz Peter után. Az említett személy neked háttal ül az ágyadon, ágyatokon.
