Szjg: Cortez Lánya 1. || ʙᴇꜰᴇᴊᴇᴢᴇᴛᴛ

szeptember 26. péntek

Reggel az ébresztő órára keltem. Végül Márk és Orsi kibékültek, de megegyeztek abban hogy elvetetik a babát. Miután sehol nem találtam a flamingós felsőm, és anyu már elment, levertem egy hisztit apunál.
- APUUUUUU!!!! Hol a flamingós felsőm?! - kiáltottam egy hatalmasat, mire a család két férfi tagja az ajtóm előtt állt. A bátyám rögtön visszament aludni, apu pedig elkezdte keresni nekem.
- Nem találom, biztos szennyesbe van. Vegyél fel mást - mondta lazán. Elindult kifele, de megijedt a felszólalásom miatt.
- De én azt fogom felvenni! Vagy nem megyek suliba! Hol van???! - mondtam hisztérikusan. Elkezdtem turkálni a szekrényembe. A fal melletti legutolsó felsőt szedtem ki.
- Ööö....megvan a felső - mondtam összehúzva magam.
- Nem mondod komolyan hogy végig ott volt a szekrényben?! - akadt ki. Ez a reggelem is jól indult. Gyors felöltöztem, és húztam a cipőm, mikor Gréti írt hogy most én menjek elé, mert elaludt és nem érnénk be. Egész héten együtt mentünk suliba. Bekopogtam, mire Áron nyitott ajtót, egy trikóba, ami alatt kirajzolódott a hasizma, és egy mackónadrágba. A haja kócosan, ám nagyon jól illett a szereléséhez. Zavaromban elkezdtem piszkálni a hajam.
- Ööö.....Szia, izé, öö..Itt van Gréti? - dadogtam idiótán.
- Persze gyere. A húgom épp a méhecskés melltartójában rohangálva keresi a csillagos nadrágját. - sóhajtott fel.
- Nálatok ilyen egy reggel? Te pizsamában nézed hogy Gréti melltartóban rohangál a hippi cuccai után? - bámultam rá. Röhögve félreállt az ajtóból mire beléptem. Gyors leraktam a gördeszkám a földre, és megkerestem a barátnőmet.
- Mindjárt megvagyok! - kiáltott a nappaliból. Végül egy bőszárú, csillagos nadrágban, és egy színes, csíkos felsőben jelent meg, a kerek üvegű napszemüvegében. Áron úgy döntött hogy velünk jön. Épp arról beszéltünk hogy miért jobbak a nadrágok a szoknyáknál. Én is a saját igazam védtem, miszerint a szoknyák sokkal lazábbak, ám Gréti az ellenkezőjében volt biztos.
- Én ezt már nem bírom! Ti mindig ilyenekről beszéltek? - akadt ki viccesen Áron.
- Igazából nem. Tegnap az egyszarvúkról beszéltünk - mondtam. Égnek emelte a tekintetét, és lecsapta a gördeszkáját a földre.
- Regsz, egy verseny? - nézett rám kérdőn. Grétire néztem aki kacsintott.
- Oké. Gréti te indítasz.
- Oki. Vigyázz, kész, rajt - kiáltotta mosolyogva. Gyorsan elrajtoltam. Hálát adtam a reflexeimnek, mert Áron csak most kapott észbe. Egy méter különbséggel győztem.
- Háh, Igeen! - szólt belőlem a versenyszellem. A magasba emeltem a karom, és diadalittasan felkiáltottam. A suli körül furán néztek rám és Áronra, aki ma is totál dögös volt.
- Ez mi volt? - értetlenkedett Dani és Roxi.
- Verseny. Győztem! Miért nem fogadtunk? - néztem vigyorogva a titkos szerelmemre.
- Csak hagytalak nyerni - próbálta javítani a helyzetét.
- Jah, persze! Gyere ide, van valami a hajadban - mondtam neki, és odaléptem hozzá. Úgy tettem mintha kiszednék valamit - Ó, ez csak egy darab lúúzer - pöcköltem homlokon. Nem tudom honnan lett ennyi bátorságom. Felvonta a fél szemöldökét és elröhögte magát. Megpöckölte az orromat.
- Hagyd abba! - szóltam rá, és most a fülét pöcköltem meg.
- Te hagyd abba! - és folytatta.
- Nem, te!
- Te kezdted! - kezdett el gyerekeskedni.
- Nem is igaz! - tettem karba a kezem. Tovább pöckölgettük egymást.
- Na jó, a gerlepár abba hagyja a turbékolást, és befelé! - kiáltott ki Máday. Elvörösödtem, és nem hittem a szememnek. Áron is elpirult. Halványan, és csak egy pillanatig, de akkor is! Roxi és Gréti berántottak a lánymosdóba.
- Most komolyan, ez mi volt? - tért a lényegre rocker barátnőm.
- Nem tudom, csak úgy jött - feleltem szégyenlősen. Ekkor benyitottak az a-s lányok, élükön Gittával.
- Úgyse fogod megszerezni Áront. Ő az enyém. Te csak egy nyomi vagy, és azért barátkozik veled, mert Cortez az apád - gúnyolódott. Ez most szörnyen rosszul esett. Próbáltam tartani magam de nem ment. Kirontottam a mosdóból, és berohantam a termünkbe. Mindenki bent volt hármunkon kívül. Mindannyian rám bámultak, de én csak lecsaptam magam a helyemre, és elkezdtek legördülni a könnyek az arcomon. Mi van ha tényleg csak azért barátkozik velem, mert a szüleink legjobb barátok? Ha igazából utál, és alig tud elviselni?
Körülöttem csend támadt, mindenki abbahagyta amit csinált. Egy kezet éreztem a hátamon, aki elkezdett simogatni.
- Mi történt? - kérdezte lágy hangon Áron.
- Semmi - zokogtam. Még véget sem ért a szeptember már túl sok dolog történt. És nem csak Gitta folyamatos gúnyolódása zavart. Zavart hogy Márk rám tette a gondjait, zavart hogy nem tudok mit kezdeni a problémákkal. Zavart, hogy Párizsba Nádor Bálint direkt idegesített. Zavart, hogy el kellett jönnünk Franciaországból. Zavart, hogy nincs itt Jacquelin és Xavier. Hirtelen minden elkezdett zavarni. A kéz felhúzott a székből, és Áron magához ölelt. Zokogtam, és már nem tudtam hogy pontosan miért, csak jól esett kiadni magamból a nyár alatti feszültséget. Áron leült a helyére, magával rántva engem is az ölébe. Úgy ringatott a karjaiba, mintha kisbaba lennék. Felemeltem, és megláttam az osztályom aggódó kifejezéseit. Bogi egy zsepit nyújtott felém, amit elfogadtam. És miközben kifújtam az orrom, rájöttem hogy Grétiék még nem értek vissza. Becsengettek, és visszaültem a helyemre. Farkas tanárnő bejött, lerakta a táskáját az asztalra. Elkezdett beszélni valamiről, aztán amikor meglátott aggóva figyelt engem.
- Regina, minden rendben? - kérdezte.
- Igen persze - bólitottam.
- Gyere, kikésérlek a mosdóba, Bogi figyelj a többiekre - állt fel a tanári asztaltól. Lassan, még kissé szipogva mentem ki Farkassal a mosdóba. Ott elmeséltem neki hogy mit mondott Gitta, de természetesen nem mondtam hogy Áronra célzott. Bólogatva halgatott és megígérte, hogy tesz valamit ellene. Visszamentünk, ahol milyen meglepő, mindenki a helyén ült. Óra vége előtt öt perccel betoppantak a barárltnőim. Miután kicsengettek, odapattantam eléjük.
- Mi történt?
- Hát Roxi elkezdett kiabálni Gittáékkal miután kirohantál, aztán az a-sok csúnyát mondtak rád, mire Roxi megpofozta Brigit. Gitta túljátszotta magát az igazgató előtt, mire Roxi kapott egy hét felfüggesztést - ecsetelte a történteket Gréti. A rocker barátnőm karba tett kézzel, dühösen ült a helyén. Én végül Áronhoz mentem.
- Bocsi hogy összekentem a sminkemmel a pulcsid - szipogtam még mindig.
- Semmi baj, de mi történt veletek? Rox mindjárt felforr a dühtől, a húgom meg sokkoltan ül a helyén. Te pedig az előbb úgy zokogtál, mintha most ölték volna meg a kutyád vagy nem tom' - mosolyodott el halványan.
- Semmi, csak összevesztünk az a-s lányokkal - fújtam ki megint az orrom. Most kaptam észbe, hogy valószínűleg nem vagyok valami szívgerjesztő látvány.

- Na lányok, nyolc iskola kör! Indulhat! - kiáltotta el magát Korponay és belefújt a sípjába. Futásnak eredtünk, és rajtam kívül mindenki fájdalmas arrcal indult el. Egyedül kocogtam, legelől, mikor egy alakot láttam elsuhanni. Gitta mellettem lelassított, és mielőtt észre vehettem volna a lábát magam előtt, felbuktatott. A könyökömre esve érkezdtem a betonra. Mindenki odarohant hozzám, csak Gitta és a barátnői kocogtak tovább nevetve mintha mi sem történt volna.
- Mi történt Regina? - kocogott hozzánk Korponay és Szekeres.
- Felbuktam.
- Gitta buktatta fel! Láttam az egészet!- dühöngött Roxi.
- Igaz ez? - kérdezte a tanárnő.
- Ne-nem tudom, csak beakadt valamibe a lábam, és elestem - remegtem. Csak most vettem észre hogy folyik a vér a könyökömből, és majdnem sírtam a fájdalomtól. A betonon a véremmel borított kő bizonyította, hogy valószínűleg belekönyököltem. Korponay a sebemre nézve elhúzta a száját.
- Valaki kísérje be Reginát a gyengélkedőbe. A lányokkal addig kikérdezzük Brigittáékat. Na gyerünk! - indult el a még mindig futó és nevetgélő lánycsapat elé. Roxi és a barátnőim vele mentek. Áron és Dani bekísért. A védőnő aggóva nézett minket.
- Veled meg mi történt?
- Felbukott, és esés közbe belekönyökölt egy kőbe - magyarázta Dani.
- Rendben, a fiatalemberek várjanak kint, te pedig gyere be - intett felém. Felültem a vizsgáló székbe. A nő lefertőtlenítette a sebem, és bekötötte.
- Ez egy elég mély seb, ajánlom, hogy legalább egy-másfél hétig ne tesizz, és sportolj. Ne nagyon mozgasd a kezed. A térdeden lévő seb hamar begyógyul.  Visszamehetsz a hős kíséretedhez - kacsintott. Elpirulva köszöntem meg, és kimentem a fiúkhoz. Áron aggódva nézett.
- Mit mondott? - kérdezte.
- Két hétre kaptam felmentést, ezzel lőttek minden torna edzésemnek, és így már esélyem sincs indulni az októberi versenyen. Köszönöm Brigitta! - keseredtem el. Jövő hét pénteken lett volna egy versenyem, de mostmár elbúcsúzhatok tőle. Felmentünk az osztályterembe, ahol már elkezdődött az irodalom óra.
- Na végre sikerült idetalálniuk. Antai-Kelemen marad a táblánál, a kedves kisérők olvassák a szöveggyűjteményt a többiekkel együtt - hívott felelni Kardos. Ez nem az én napom.
- Dehát most szakította szét a könyökét egy kő! És még feleljen is? - akadt ki Dani.
- Nagy, ha szeretnél felelni, nyugodtan gyere ide! - szólt rá Kardos. Gyorsan lefeleltem egy hármasra, de pont ez volt a legkisebb bajom.

Kilépve a suli kapuján egy szőkésbarna hajú srác várt. Vajon ki volt az? Hát persze hogy Nádor Bálint.  Gyorsan felment bennem a pumpa. Áron, ahogy felismerte a tagot, ökölbe szorította a kezét, és gyanítom, hogyha a haverjai nem mondják hogy menjen innen, majd ők lerendezik, akkor tuti beveri a képét ennek a baromnak. Odaálltam Bálint elé, és fáradtan néztem rá.
- Mi van? - sóhajtottam fel. Aztán észbekaptam, hiszen nem kerülhet csak igy ide Párizsból.
- Csak gondoltam szólok, hogy ideköltöztünk. És te most velem jössz -  vigyorodott el, és megragadta a csuklómat. Kirántottam a kezem a szorításából, de ő lefogta mindkettőt.
- Ne küzdj ellenem bébi - nézett fenyegetően.
- Valami gond van cica? - játszotta meg magát Dani, és viszonozta Bálint pillantását. A srác azonnal elengedte a csuklóim.
- Te ezzel a csitrivel jársz? Hidd el haver, jobb ha te dobod, mielőtt más matat a bugyijában ennek a ribancnak - alázott le.
- Nem merészeld azt mondani a barátnőmre hogy utcalány, te rohadt féreg, vagy beverem a képed! - sziszegte Roxi. A legtöbb ember már elfutott volna ha meglátja a rocker barátnőmet. Piros, szaggatott csőnadrág, fekete motoros póló, ugyanolyan színű, szegecses bődzseki, és egy piros, szintén szegecsekkel díszített magassarkú. A fekete haját kivasalva engedte a vállára. Bálint csak jól kiröhögte, majd így szólt:
- Megérkezett a következő csitrike is - mondta ki, mire egy kéz lendült felé, és jól orrba verte. Ám nem Danié és nem is Roxié volt. Viki állt mögöttünk, másik kezében egy cigivel. Bálint orra vérezni kezdett, és dühösen nézett a csajra.
- Ha nem lennék rendes, most beverném a képed - sziszegte Bálint.
- Tessék próbáld csak! Milyen király sztori lenne. A srác, aki egy iskola előtt kezet mert emelni egy lányra, amiből tömegverekedés lett - vázolta fel a képet.
- Ezzel még nincs vége - törölte le a vért a képéről Bálint, és elsétált. Megköszöntem a segítséget, és egyedül hazamentem. Otthon mindent elmeséltem, mire rögtön két jelentkező is akadt aki eltöri Nádor Bálint gerincét. A szörnyű napom után megkönnyebbülten nyomott el az álom. Megkönnyebbültem hogy vége van a napnak.