Szjg: Cortez Lánya 1. || ʙᴇꜰᴇᴊᴇᴢᴇᴛᴛ

December 17. szerda

Tegnap nem volt időm írni, ugyanis anyu befogott otthon feldíszíteni a házat. Ma reggel kapkodva készültem el, egy karácsonyi mintás pulcsit vettem fel egy fehér nadrággal.
A suliban eluralkodott a "mindjárt szünet" érzés, amikor a tanárok nem tudnak velünk mit kezdeni. Matekon filmet néztünk, angolon nem tudom, mert a telefonomon néztem a szívek szállodája harmadik évadját (Ákos és Máté feltörték a kódot), irodalmon verseket olvastunk fel, dupla francián a Twist Oliver-t néztük, aztán tesin hóembert építettünk, aminek végül Dani lerúgta a fejét. Utolsó óra után a fiúk elhívtak minket a plázába kajálni, így nyolcan ( én, Gréti, a négy menő, és a két rocker tartott velünk) indultunk útnak. Elég nagy társaságnak számítottunk, ezért amikor végre találtunk két egymás mellett elhelyezkedő asztalt, összetoltuk őket. Elég sokat vihogtunk, ugyanis Kristóf és Zsombi összevesztek azon, hogy Zsombi szerint Kristófnak jobb ajándék járt a happy meal menüjéhez, ezért kettétörték a figurát. Mikor befejeztük az evést (és a hülyülést), elindultunk kifelé, de megállítottam a társaságot.
- Én még nem vettem senkinek se karácsonyi ajándékot, nem lehetne hogy körbe nézünk? - néztem könyörögve a fiúkra aiki végül egy nagy sóhaj kíséretében belementek. A rockerek viszont azt mondták hogy ez a "tré" program már nem érdekli őket, így elmentek Kristófékhot videójátékozni. Két órával később minimum nyolc bolt logójával ellátott szatyor libegett a kezeimen, aztán eszembe jutott valami.
- Basszus! Menjünk vissza abba a boltba ahol pólókat lehet csináltatni. - rohantam a mozgólépcső felé. A többiek - Grétin kívül - nyögve követtek. A másodikon lévő üzletben ugyanaz a srác állt mint a múltkor, épp egy póló rajzát készítette el. Ahogy észrevett minket mosolyogva intett és hátra sietett az árukhoz.
- Szia! Elkészült a póló? - köszöntem, mikor egy kis csomaggal a kezében visszatért.
- Sziasztok, Heló! - köszönt vissza - sikeresen megcsináltam, remélem tetszeni fog a barátodnak. - vigyorgott rám, amint meglátta mögöttem Danit. A négy fiúnak természetesen semmi nem tűnt fel, csaj Áron nézett rám egy kicsit kérdőn.
- Ja, mi nem...Szóval ő csak egy barát, de remélem örülni fog neki - ráztam a fejem.
- Ó, akkor viszont bocsánat nem tudtam - nyújtotta a csomagot végül, ismét mosolyogva. Kifizettem a pólót majd kisiettünk a plázából.
- Te aztán tudsz vásárolni! - lökte meg barátságosan a vállam Dani.
- Miért? - néztem rá értetlenül, aztán leesett. Azt hitte flörtölünk a sráccal.
- Ha-ha jó vicc. Mintha bárkit is érdekelnék. - tört elő az önbizalom-hiányos énem. Hazaérve Anyu kifaggatott, aztán a kezembe nyomott egy doboz karácsonyi díszt, hogy hátulról is világítson a ház, kimentem a hátsókertbe, és egy létrán állva mlg felaggattam a díszeket, majd megvacsiztam, és a házimat is elkészítettem, és fáradtam dőltem az ágyamba.