Szjg: Cortez Lánya 1. || ʙᴇꜰᴇᴊᴇᴢᴇᴛᴛ

Május 19. csütörtök

Miután sikerült felvennem a kantáros nadrágomat a fekete-fehér-piros csíkos pólómra, Grétivel beszélgetve léptem ki a házból amikor kiáltást hallottunk.
- Mi a fene történt itt?!?! - Kriszta döbbenten állt az istálló kapujában ledermedve.
- Mi az? - rohantam oda. Ahogy végignéztem a fából épített, hosszú istállón akaratlanul is eltátottam a számat. Erre már a többiek is odajöttek.
- Mi történt a lovakkal? - lepődött meg Ákos, és azonnal posztolta is Twitterre  az eseményt.
- Ákos én esküszöm kiverem a kezedből a telefonod! - néztem rá dühösen.
- Jó, nyugi! Már csak egy fotó - emelte fel a kezét, és gyorsan kattintott egyet.
Ahogy visszahúzta maga elé a kezeit, odanyúltam és elvettem a mobilját, majd elhajítottam.
- Mi a francot csinálsz? - hüledezett Máté - IPhone-t nem dobálunk!
- Magasról letojom! Hol vannak a lovak? - rohantam be az istállóba, azon belül is Babe üres boxa elé.
- Hívom a rendőrséget! - rohant be a házba az ofő.
- Nyugi Kriszta, meglesznek! - szólalt meg lágyan Olivér, mire egy hálás pillantást küldtem felé.
- Igen. Biztos - bólogatott a keresztanyám, láttam rajta, hogy kezd elhomályosodni a tekintete, de a többiek előtt nem akart sírni.
- Héé. Nincs semmi baj, oké? Megoldjuk! - fordítottam magam felé. Erre csak szomorúan elmosolyodott, és bolintott.
- Mit álltok itt tétlenül? Mindenki rendeződjön kettes csapatba, megyünk lovat keresni! - tapsolt kettőt Rami.
- De várj, mi nem annyira ismerjük a környéket. Mi van ha eltévedünk? - kérdezte Gréti.
- Ahhjjj. Akkor nem tudom. - Rami vállat vont és rám nézett.
- Menjünk két csapatba. Az biztos, hogy én és Rami külön leszünk, mi ismerjük a környéket. A két telefonfüggő is külön lesz, hogy tudjuk tartani a kapcsolatot. A többiek rendeződjenek úgy, ahogy akarnak. - Miután mindenki megtalálta a helyét, kétfele indultunk el. A csapatok úgy alakultak ki végül, hogy velem jött Dani, Olivér, Gréti, Kristóf, Xavier és Máté, a többiek pedig Ramival mentek. Miénk volt a tanyával szemben lévő, hosszú napraforgó mező.
- Egyáltalán mit keresünk? - kérdezte franciául Xavier.
- Lovakat te hülye - felelte Kristóf okoskodva.
- Az egy dolog, de hogyan találjuk meg őket? - Gréti tanácstalanul álldogált mellettem.
- Hívogassa mindenki a saját lovát, és induljunk el előre közben - ajánlotta Olivér. Hatalmas ordítások közepette egyre mélyebbre mentünk a napraforgó táblán.
- Istenem, ez reménytelen! - sóhajtott fel Gréti háromnegyed óra keresés után.
- Máté, hívd fel Ákost, hátha megvannak a lovak - kérte Olivér.
- Oké. Helo....nem....igen.
..oké...nem...oké - rakta le Máté a telefont. - Nincsenek meg a lovak, de egy óra múlva már vissza kellene mennünk.
Épp válaszolni akartam neki, amikor távolról egy nyerítést lehetett hallani. Azonnal felkaptam a fejem, és amilyen gyorsan csak tudtam, elkezdtem rohanni a hang irányába. Amikor vége lett a napraforgó táblának, egy tisztásra értünk. Megfékezdtem a társaságot, és visszahúztam, majd csendre intettem őket. A tisztáson 4-5 lószállító kocsi parkolt, mellettük a mi lovaink. Ha jól számoltam össze, hat férfi volt ott és két lány, de a lányok ki voltak kötve, pont mint a lovaink.
- Engedjenek már el, parasztok! - kiáltotta kétségbeesetten az egyik lány. Rami. Mellette Bogi próbált kiszabadulni, látszott rajta, hogy sír.
- Jézusom! - kapta a szája elé a kezét Gréti, amint ő is észrevette.
- Maradjatok itt oké? Csak akkor gyertek oda, ha elfognak! - kértem a többiektől, és meg sem várva a választ, lazán odasétáltam a férfiakhoz.
- Mit csinálnak? - kérdeztem, és egy szimpla pillantással megakadályoztam, hogy Ramiék bármit is mondjanak.
- Megfuttattuk a lovakat - vont vállat egy magas, kopasz pasi.
- És mit ártott az a két lány? - emeltem fel hanyagul a kezem Bogiék felé.
- El alarták lopni a lovainkat! - köpött egyet dühösen egy másik férfi.
- Megnézhetem a lovakat? - kérdeztem.
- De csak nézd, ne csinálj velük semmit, mert úgy végzed mint ők! - fenyegetőzött a kopasz. Lassan odasétáltam Babe-hez, és óvatos mozdulatokkal megsimogattam a fejét, majd a nyakát. Ahogy elértem a kötélhez, amivel a kocsihoz volt kötve,    két egyszerű mozdulattal kikötöttem a görcsöt, és intettem egyet a távolba, mire elvágtatott.
- Azonnal kapjátok el a lányt! - üvöltött dühösen a kopasz. Ekkor intettem egyet Grétiék felé, mire Olivér egyedül felállt, és odafutott hozzám.
- Már mindenhol kerestelek! - állt mellém, mire a férfiak lefagytak. - Maguk meg mit állnak itt? Talán valami érdekeset látnak rajtam? - Ezzel én elindultam Ramiék felé, hogy eloldozzam őket. Ahogy a pasik ezt felfogták, megindultak felém de Olivér elém állt.
- Ha jót akarnak saját maguknak, akkor szépen mindannyian hátrálnak egy lépést - nézett rájuk fenyegetően. - Ha most azonnal beülnek a kocsijaikba és csendben hagynak minket elvinni a lovakat, akkor nem pereljük be magukat. Ha ez nem így történik akkor sajnálom - vont vállat.
- Mit sajnálsz kölyök? - lépett elé a kopasz.
- Ezt! - Ezzel intett egyet Grétiéknek, és behúzott egy hatalmasat a férfinek. Idő közben sikerült eloldoznom a lányokat, így belekezdtünk egy tömegverekedésbe. Máté videóra vette az egészet, a többi fiú verekedett, mi lányok is próbáltuk megvédeni magunkat, elég sok sikerrel.
- Auuu! - kiáltottam fel amikor az egyik férfi kigáncsolt, és felbuktam. Három perccel később megjelent Kriszta Áronékkal, és egy csapat zsaruval, akik fél perc alatt lerendeztek minket, és elvitték a férfiakat.
- Jól vagy? - guggolt le mellém Olivér.
- Persze - vettem egy nagy levegőt, és felültem.
- Nem lett volna szabad ezt rátok bíznom - sétált közénk Kriszta. - Hol van Babe? - kérdezte, miután végignézett a lovakon.
- Hazaküldtem.
- Akkor jó - nyugodt meg.
- Na gyere! - húzott fel Olivér, és puszit nyomott a homlokomra.
Mindenki a saját lova hátán indult vissza, én és Kriszta viszont nem tudtunk, mert Kriszta alapjában véve nem lovagol - két éve szilánkosra tört a lába, és emiatt már nem lovagolhat -, én pedig ló nélkül maradtam.
- Felülsz mögém? - mosolyodott el Olivér.
- Persze. - Nem vártam meg, hogy felsegítsen, hanem egy nagyobb lendülettel felugrottam mögé, amit ő, és a lova is meglepődve fogadott, mire csak zavartam felnevettem.

+ + + + + + + + + + + + + + + + + + + + + +

Sziasztook! Ez a rész érzésem szerint kicsit lapos lett, de vasárnap jön a kövi rész, úgyhogy nem kell aggódni! 😉