You And Me [Yoongi Ff] | ✔️

19.

Na még mindig nem dolgoztam fel a ma történteket, szóval akkor csak szépen sorban.

Délelőtt elvégeztem a maradék dolgomat a cégnél, és megbeszéltem a fotóssal is, hogy mikor kezdjük a Valentin-napi project-et. Elmondása szerint már holnap neki is állunk.

Háromra haza értem és mivel négyre jön értem Mr. Rapisten volt még bőven időm. Fogalmam nem volt, hogy hova fog vinni Suga, de feltételeztem, hogy nem a legdrágább éttermet fogja kiválasztani, ahova kötelező az estéji, ezért csak valami meleget akartam felvenni.
Először rám tört a sablonos "nincs mit felvennem" érzés, de miután fejben háromszor agyon ütöttem magam, észhez tértem és kirántottam az első ruhadarabot, ami a kezembe akadt. Ez sajnos csak a mesékben működik, mivel nekem egy rövid nadrágot sikerült le kapnom a polcról, ami nem a legelőnyösebb télen. Végül, miután kidobáltam a szekrényem felét az ágyamra sikerült kiválasztani azt a két ruhadarabot, amit végül magamra rángattam. Egy fekete farmer és egy menta színű kapucnis pulcsi volt az, amiért a fél házat felforgattam. Oké tudom, tudom, ne mondj semmit. Épp randira készültem, ideges voltam, jó?

Fél óra elteltével már Haenul-el konzultáltam, aki azt mondta, hogy egy idióta vagyok és hogy nyugodjak meg, mert a végén még rám tör a roham. A nagy siettségben teljesen elfelejtkeztem a betegségemről, ami nagyon úgy néz ki, hogy múlóban van, mivel mostanában szinte semmi bajom sincs.

Négy előtt pár perccel már olyan hevesen dobogott a szívem, hogy azt hittem kiugrik a helyéről. A kanapé előtt járkáltam oda-vissza, Mackó pedig a puha felületen feküdve követte mozgásom.
A csengő hallatán ijedtemben ugrottam egyet, de aztán rögtön leesett, hogy ez csak Yoongi, így egy nagyot sóhajtva az ajtóhoz sétáltam, amit ki is nyitottam.

-Szia-mosolyogtam, miközben beengedtem.

-Szia-köszönt vissza, majd közelebb lépett és kezeit a derekam közé fonta. Válaszul karjaimet nyaka köré helyeztem, jobb kezemmel pedig bele túrtam hajába, ami sokkal selymesebb és puhább, mint gondoltam. Szemeimet lehunyva hagytam, hogy Suga még közelebb húzzon magához. Illatát ismét mélyen belélegeztem, amitől azonnal el illant minden idegességem, helyette pedig megszállt a kíváncsiság.

-Öltözz melegen-mondta, miután el váltunk. Válaszul bólintottam, majd magamra kaptam a fekete szövet kabátom, a salámat és a csizmámat. Yoongi kinyitotta előttem az ajtót, Mackó pedig előttem kifutott.

-Maradsz?-néztem a kutyára, mire leült a járda mellé. Ezt egy igennek vettem, ezért elő vettem a kulcsomat és elfordítttam a zárban.

Ki mentünk a kapun, Yoongi pedig elindult jobbra, amitől meglepődtem hisz azt hittem el furikáz majd valahova.

-Nem kocsival megyünk?-néztem rá össze táncolt szemöldökkel.

-Nem-mosolygott.

Csendben sétáltam mellette, azon gondolkodva, hogy vajon hova mehetünk gyalog, de nem kellett sokat várnom.
Be fordultunk egy kis utcába, ahova egyedül biztos, hogy nem mentem volna. Szűk, sötét és rideg. Én haladtam volna tovább, ha a fiú nem kapja el a csuklómat, ezzel oda rántva magához.

-Ne kóborolj el-villantott felém egy szívdöglesztő mosolyt, majd kinyitotta előttem az ajtót. Fogalmam sem volt, hogy mi ez a hely, elég le pukkantnak tűnt kívülről, de amikor be léptem még a szavam is elállt. Elegáns, kifinomult bútorok, letisztult tapéta. Hirtelen nem is tudtam, hogy hol vagyok, de az asztalok és székek el árulták. Egy kis, csendes, meghitt kávézó. Nem tudom, hogy ki az, aki az utcáról felismeri, hogy ez egy szép hely, és hogy itt nem fognak megerőszakolni, hisz az épület ugyan olyan volt, mint a többi, ebben a kis sikátorban.