You And Me [Yoongi Ff] | ✔️

36.

Hűha, milyen eseménydús nap...

Korán reggel felébredtem, hogy Mackót is kitudjam vinni egy gyors sétára. Régen láttam és vele is szerettem volna tölteni egy kis időt, ezért kivittem egy bő fél órára. Nagyon élvezte, és boldogan szaladgált az éjszaka leesett hóban. Ő őrült neki, én viszont már kevésbé, mivel ez bizony hideget is hozott magával bőven, így ismételten majd megfagytam.

Csináltam magamnak amerikai palacsintát, amit nutellával és porcukorral meg borítva magamba is törtem. Na ha ezután nem hízok el, akkor soha.
A kutyusomnak is adtam enni, majd pedig gyorsan felöltöztem és az arcomra is dobtam egy kis sminket. Semmi extra, csak el fedtem a bőrhibáimat, szempillaspirál, és pirosító. Bőven elég.

Össze szedtem megam és el is indultam a céghez. Egy kicsit ideges voltam, hisz HyunJu ma mutatja meg a képeket és valamit tennem kell a Sung-os üggyel is. Interjút kell intézni valamelyik csatornával, hogy végre tisztázhassam a nevemet.
Ennek tetejében még Chin is szervezett egy halaszthatatlan megbeszélést, amin feltétlenül meg kell jelennie mindenkinek.

Indulás előtt még gyorsan lecsekkoltam a kórházi papírjaimat két évvel ezelőttről, ami majd a későbbiekben kiderül, hogy miért volt fontos.

Egyébként a tegnapi nap jól sikerült, egészen este kilencig ott maradtam a fiúknál, sőt, majdnem ott is aludtam, mivel Yoongi kicsit bevadult és már a nadrág sem volt rajtam, amikor is szerencsére észbe kaptam, hogy a kutyusom otthon van étlen és szomjan, úgyhogy nagy nehezen, de sikerült elszakadnunk egymástól.

Mind a heten kaptak valami kis apróságot, aminek örültek. Sajnos nem voltam valami kreatív és nem is nagyon tudtam, hogy mit kéne nekik vennem, ezért leginkább kulcstartóval és napszemüveggel tudtam szolgálni. Yoongi-kámnak sem hoztam valami hű de nagy dolgot, csak egy fejhallgatót, amiből lefogadom, hogy van már vagy tíz, de azért megköszönte és kaptam mellé egy puszit.

Beérve az épületbe szinte szét sem nézve, azonnal a tárgyaló teremhez vettem az irányt, ahol már bent ült a két menedzserem és néhány asszisztens.

- Jó reggelt - köszönt mosolyogva Kwang.

- Sziasztok - biccentettem egyet, majd leültem melléjük.

- Hogy vagy?

- Jól. Képzeljétek el, tegnap megbeszéltem apáékkel a dolgokat - mosolyogtam.

- És hogy ment?

- Minden a legnagyobb rendben van - közöltem velük vidáman.

- Az szép - bólintott Sang elismerően - Végre.

- Hát igen - sóhajtottam.

A következő pillanatban kicsapódott az ajtó és Chin vezetésével belépett rajta a Puma fejese és... és a Bangtam fiúk? Összeráncolt szemöldökkel néztem végig, ahogy bejönnek, meghajolnak és leülnek. Kwang-ra tévedt a tekintetem, aki ugyanolyan értetlen fejet vágott, mint én.

- Nos - csapta össze tenyerét az igazgatónk - Köszönöm mindenkinek, hogy eljött. Azért gyűltünk ma itt össze, hogy egy nagy bejelentést tegyünk közzé - fordult körbe - Hivatalosan is elkészültek a kollaboráció közös termékei. Cipő, pulcsi, táska, póló nadrág, trikó - sorolta fel a ruhadarabokat - A következő napokban az lesz a feladatotok, hogy ezeket a ruhaneműket viselve mutassátok be a világnak. Fotózásról van szó. Négy nap lesz, kettőt itt fogtok tölteni a stúdióban, kétszer pedig elmentek valami szép helyre. MinJi, videókat is csinálj - mutatott rám, mire bólintottam.
Szóval elkészültek a közös cuccaink. De jó, hogy erről mi nem is tudtunk.