Holdfogyatkozás

28. Fejezet

Sziasztok! Tudom nagyon hosszú ideje nem tettem közzé új részt. De el voltam havazva. Mondanám hogy mostantól majd rendszeresen lesz rész csak  sajnos nem tudom mennyi időm lesz írni mivel most lettem végzős. De igyekezni fogok a fejezetekkel ígérem. Nem is húzom tovább a szót. Remélem tetszeni fog. Jó olvasást!

Puszi : Alli

Holdfogyatkozás

28.Fejezet

Újra otthon

Miután visszamentem a szobámba, aludni már nem tudtam. Még mindig nem hiszem el, hogy elmondtam neki. Én őrült vagyok. De most már tök mindegy. Tudja. Ez a lényeg nem? Hát akkor meg min agonizálok? Körülbelül egy-két órát feküdtem, mire kinyílt az ajtó és Alex lefeküdt mellém. Én gyorsan felültem, ettől a lendülettől ő a földön kötött ki. Hupszi. A mostohatesóm nyekkenve ér földet. Amíg felkelt gyorsan elraktam az ágyat és felültem törökülésben a közepére, ő pedig mellém.

· Jó reggelt! – vigyorgott rám.

· Már akinek! – morogta.

· Mondtam már, hogy a korai ébresztésért Moira a hibás!

· Fogd csak a száz éve halott ősödre! – morogja.

· De ő mondta, hogy most azonnal mondjam el neked! Amúgy bocsi! – mosolyogtam ártatlanul.

· Szóval nem csak álmodtam? – nézett meredten maga elé.

· Nem! – vágtam oldalba.

· Á! – kiáltott fel. – Na, szóval bizonyítsd be hogy te vagy a mágusfarkas! – mondta. Én pedig elkezdtem koncentrálni mire a szobában sűrű pelyhekben kezdett el hullani a hó.

· Ez így jó? – léptem mellé érdeklődve. Közben felállt, hogy jobban megnézze a havat.

· Ez lehetetlen! – nézett körbe csodálkozva Alex. – Tényleg te vagy az! – felkapott és elkezdett pörgetni a beltéri hóesésben. Ekkor kopogtak és belépett Rosi.

· Niki oda tudnál adni egy nadrágot... Mi a franc? – nézett körbe a szobámban. Nézet ránk furcsán. Bár tényleg furcsa lehet, hogy az öccse a mostohahúgát pörgeti egy beltéri hóesésben. Alexszel egymásra néztünk és végre lerakott.

· Rosi ő az! – mondta vigyorogva.

· Hogy mi? – kérdezte a vörösek.

· Én vagyok a mágusfarkas! – mondtam vigyorogva. A vöröske a nyakamba ugrott.

· Te szent ég! – visította. – Alex eddig mért nem mondtad?

· Én is ma reggel négy órakor tudtam meg. Moira mondta neki, hogy keltsen fel és mondja el. Ez aztán a szégyen? James mondja el a mágusfarkasnak hogy mi is ő. Moira küldi el a tanítóhoz, hogy mondja meg neki hogy ő az. Rosi szégyent hoztunk Merlinre. – mondta Alex röhögve.

· Merlin szakállára! Niki állítsd el a hóesést! – szólt rám Rosi, és elállítottam a havazást. – Na így már jobb! Amúgy Alex hogy nem vetted észre, hogy ő az?

· Miből kellet volna rájönnöm? – kérdezte értetlenkedve.

· A mentális pajzsból? Amitől nem tudsz a gondolataimban olvasni? – kérdeztem.

· Hogy miről beszélsz? – kérdezték egyszerre.

· Ne már hogy nem tűnt fel, hogy nem tudsz a gondolatimban olvasni? – kérdeztem kikerekedett szemekkel.