Verses kötet

Furcsa lüktetés a szerelemben

Furcsa érzés lüktet a mellkasomban,
Szívem egyre csak hangosabban.
Félek, hogy meghallod szívem lüktetését, 
Kegyetlen módon kitépnéd.
Elvinnéd a szívem magaddal s hagynád, hogy érted meghasadna.
Hisz oly közel vagyok hozzád még is távol, szívemet kérném, de te csak szúrkálod.
Éles kést érzek mindennap a szívemben, üresség járja át a testem.
Érzem egyre lassabban lüktet, de még is gyorsan és ez mind érted van.
Téged akarlak ha kést is forgatsz bennem ha halálra szúród szívem, akkor is érted lüktet.
Tiéd az utolsó szív dobbanásom, s ha már nem kell neked bátran dobd el,
Hisz minden lüktetés, dobbanás, amit szívem okozott sérelmet és fájdalmat lassan felemészt.
S ha meghalnék arra kérlek,
még egyszer utoljára szúrj bele, hogy te légy az utolsó ki megérinti szívemet.