Verses kötet

Változás

Belehalnál ha keresnél,
Értetlenkedve állok mit kértél.
Hisz azt mondtad egy utolsó csókot adunk egymásnak.
Nem tudom mit csinálsz,
vagy hol vagy,
Várom tétova gondolataidat.

De hiába várom nem jön,
Ennek hatására sírva állok a telefon előtt.
Miért vagy ilyen kegyetlen?
Hisz szívemet adtam neked.
Mit adjak még, hogy viszont szeress?
Mit kéne írnom, hogy lásd mennyire szeretlek.?

Sírva állok a telefon előtt,
Gondolkodva halott régi énemre,
Megöltél valakit ki oly szeretett,
Mindent feladott volna te érted.

S most már nem sirok csak mosolygok, mert tudom hova tartozom.
Régi naiv énem sirva fakadna, számtalan üzenettel bombázna.
Most, hogy senki nem vár tárt karokkal, így hát mit kezdjek magammal?

Félek bele őrülök hiányodba,
Lelkemet tönkreteszed egyetlen mondattal.
Szívemet szúród hazugságaiddal,
Be nem tartót ígéretek sorával.
Most, hogy fáj a szívem érted csak egyetlen dolgot mondok: menj a bús picsába.