Amikor megláttalak 2/2

5 1 0
                                    

Vártam majd újra csókba vontál,
Erősen átfogtál,
Talán búcsú csóknak adtál.
De éreztem vonzásod,
Akár egy mágnes húztál magadhoz.
Kezed elvállt derekamtól,
Majd kézen fogtál és húztál a bártól távol.
Hogy hova azt nem mondtad, de sürgető lépésekkel tetted az utat.
És ha nem fogtad volna kezem,
Érzem messzire elsodrodtál volna tőlem.
Akár a két elem, pontosan passzolt a kezed az enyémhez.
Nem néztem rád, nem mertem.
Féltem kérdéseket teszel fel nekem. Hogy miért nézlek vagy, hogy miért mosolygok rád olyan szórakozótan.
S nem akartam felelni. Nem akartam, hogy tud beléd estem akár a kisgyerek a kirakatokat nézve.
Te voltál számomra a kirakat, ami új dolgokkal lepet meg és új kalandokat jelzet.
Elértünk egy házhoz,
Majd közel hajoltál a számhoz,
Kihasználva a helyzetett,
Ajkad ajkamon pihen pár percre.
Majd bevezetél a házba és erősen a falnak nyomtál.
Láttad, hogy megijedtem,
Óvatosba váltotál és lágy csókokat adtál.
Kezem önkénytelenül hajadba tévedt,
Végül te is nyálas csókokat kaptál.
Kezed vándorolt testemen mindenfelé,
Ruháktól megszabadulva indult az esténk.
S kényes nyögések lepték be a lakást,
Kifulladva feküdtünk,
Egymás izzadt, forró testén.
Szeretem a tested ha csak most láttam először is nem érdekel.
Így jól rögzítem a fejemben, hogy emlékezek arra, ami örökké vonzani fogom engem.
Az illatodat magamba szívom, mintha csak ettől tudnék létezni.
Majd te is szivtál egyet,
Csak, hogy tüdőd nikotinnal telt és nem az én gyümölcsös illatommal, amit oly szeretsz, hisz annyira dicsérted.
Reggel van és te lázasan ecsetelted mennyire szép vagyok reggel.
Hajam kócos, szemem fáradt.
De neked így is tetszem.
Tudtam nem vagyok közömbös neked.
Ettől boldog lettem.
Ültél az ágyon és meredten néztél.
Gondolkodtál valamin.
Nem tudom mi lesz velünk így öledbe tévedtem és elhatároztam mindent bevallok neked.
Hogy, amióta megláttalak beléd szeretem.
Tudom közhelyes, de szerintem csak őszinte.
Hogy imádom a szemeidet, ahogy rajtam cikáznak ide-oda.
A kezedet, ami este oly szorosan fogot és tökéletesen bele illet az enyémbe majd ujjainkat összekulcsoltuk.
A sajátos illatod, ami néha cigi, pia egyvelegét alkot.
Az édes csókod,
Ajkaid formáját,
Alkatod.
Minden, ami te vagy.
És, hogy első látásra megszeretelek.
Végül kimondom.
Szereltek.
Te meg csak mosolyogva hallgatál engem.
Majd a fülembe súgtad te is szeretsz.
Amikor megláttál, ahogy feléd igyekszem azonnal belém szeretél.
Első látásra.
Mind a ketten első látásra egymásba esve.
Majd mondtad..
Amikor megláttál már akkor tudtad, hogy kellek.
S egy lágy csókot hintetünk egymás szájára.

Verses kötet Opowieści tętniące życiem. Odkryj je teraz