The Tightest Bond

3.

LANA

Szóval spanyol. Az igazából majdnem olasz, szóval jó vagyok. Seb még mindig fogja a kezemet, mintha egy kisgyereket kéne indulásra bírnia. Mikor kiér]ünk a parkolóba, a kocsi előtt hirtelen megáll és hátrafordul.

- Solana Costell itt és most megesküszöl, hogy nem esel bele Damon-be.

- Seb egy napja sincs, hogy ismerem, plusz nem mintha lenne nála esélyem, nyugodj meg. - veregetem meg a vállát.

- Kisujjesküt rá. - emeli fel a kisujját britteket meghazudtoló módon és az arcomba nyomja.

- Legyen. - forgatom meg a szememet és kisujjamat az övéjébe kulcsolom.

- Ígéred?

- Ígérem. - miután elengedtük egymás ujját beledugjuk egymás bal fülébe. Még kiskorunkban találtuk ki.

- Én is ígérem. Mire teszünk ígéretet? - karolja át a vállunkat Damon.

- Arra, hogy nem lesz közted és Lana között semmi.

- Tesó, ezt nem tudom megígérni. - kacsint rám, Seb pedig tarkón üti.

- Majd segítek benne.

Kiveszem a bátyám kezéből a kulcsot, berakom a táskám, majd beülök a volán mögé.

- Szóval már enyém a helyed? - pattan be az anyósülésre Damon.

- Azt csak szeretnéd. Irány a hátsó ülés.

- Dehogy ülök hátra.

- Nem indulok el, ameddig nem ülsz hátra. - mosolygok rá, miközben a kulcsot az ablakon lógatom ki.

- Damon ülj már hátra, ha azt akarja. - még mielőtt kiszállna a kocsiból, odahajol hozzám, elég közel, hogy lélegzetét az arcomon érezzem.

- Ha ezt akarod, hát legyen. - suttogja és kipattan, hogy beülhessen a hátsó ülésre. Útközben többször is hátrapillantottam rá a tükörből, de ő vagy Sebastian-nal beszélgetett valami taktikáról, vagy az ablakon bámult ki.

XXX

Másnap elveszetten bolyongtam a folyosókon. Habár Seb megígérte, hogy suli elején még elkísér ide-oda, már most egyedül kell megtalálnom az öltözőt. Első órába berakni a sportot, ne utáljanak minket már ennyire. 12 perc kérdezősködés után a folyosó közepén állok elveszve a tömegben, és azon gondolkozok, hogy inkább hazamegyek innen. Oda legalább tudom az utat. Miközben fordulok meg nekimegyek valakinek, ami nem csoda, mindenki próbál kijutni innen. Egy ismerős arc húz ölelésbe, én pedig teljesen megkönnyebbülök.

- Lana! - kiált fel, Adi egyenesen a fülembe. - Nekem most nagyon sietnem kell, el fogok késni sportról és még át is kell öltöznöm.

- Úristen, nekem is olyan órám lesz, végre valaki, megyünk együtt? - hogy lehet ekkora szerencsém, nem tudom mit csináltam jól, de köszönöm.

- Persze gyere csak, de sietünk. - ragadja meg a karomat és elkezd húzni maga után.

4 perc múlva már egy csendes folyosón futunk végig, majd a lányöltözőt is megtaláljuk. A sportolók kaptak saját szekrényt az öltözőben, szóval elkezdem keresni a sajátomat. Gyorsan megtalálom, Adi-é körülbelül 5 szekrénnyel van odébb, azt még nem tudom, hogy ő mit sportol, de legalább közel vagyunk egymáshoz.

- Adi, te mit sportolsz, hogy szekrényt kaptál?

- 6 évig szinkronúsztam, aztán abbahagytam és futni kezdtem. És te mi jót csinálsz?

- Táncolok, pontosabban balettozok. Még oviban kezdtem és azóta folyamatosan. - amikor már nagyjából mindenki átöltözött a suli által egységesen legyártott ruhába, ami egy rövidnadrágot és kék pólót foglalt magába, a suli jelképével, elindultunk ki a pályára. Mrs. Dornen 3 kört adott csak.

Nekiálltunk lefutni, közben meg az iskolai focicsapat jött ki a pályára edzeni. Ha jól hallottam az öltözőben, akkor ma csak erősítenek, ez megmagyarázza a pólók hiányát, de egyáltalán nem zavart senkit. A futó tempónk 2 másodperc alatt lesz a gyorsból viszonylag lassú, mindenki bámulni kezdi a kocka hasakat. Ők is futással kezdenek, szóval nem meglepő, hogy néhány perc múlva fütyüléssel és különböző csajozós dumával haladnak el mellettünk. Persze lehet azt mondani, hogy milyen gyerekes viselkedés, de ha jól néz ki a pasi, akárkinek felgyorsul a szívverése ettől.

- Vigyetek haza, könyörgöm. - siránkozik mellettem Adi persze csak úgy, hogy ne hallják meg.

- Odaadom a tesómat nekem már nem kell otthonra.

- Micsoda? A tesód amerikai focizik? És miért nem mondtad?

- Igen, a szőke ott elöl a sötétkék rövidgatyában.

- Sebastian Costell? Oh, basszus, már csinálhattunk volna pizsibulit, hogy véletlen rányithassak a fürdőben.

- Ha ennyire szeretnéd. - nevetek fel. - Mikor érsz rá?

- Félmeztelen focistákra? Hülyéskedsz? Akármikor.

- Oké, akkor pénteken nálunk alszol. - közben a fiúk között keresgélek, hátha látom Seb-et, de csak Damon-nal akad össze a tekintetem, de csak két másodpercre, utána mindketten elnézünk másfelé.

- Neked melyikük jön be? - kérdezte Adi, miután lefutottuk a három kört és leültünk a fűbe. A fiúk nekiálltak az edzés kemény részének. Meglepetten néztem rá. - Ugyan már, tuti tetszik valamelyikük. Na ki vele.

- Nem tudom. Tényleg. Még csak a nevüket sem tudom. A legtöbbjüket gyakorlatilag most látom először.

- Akkor is. Ha Seb a bátyád, biztos van ízlésed. - összehúzott szemöldökkel néztem rá. - Nézz csak körbe. - vette halkabbra. - Hiába nincs egyikükön sem póló, mindenki a bátyád után csorgatja a nyálát.

-Ez nem igaz. - mondtam végignézve a lányokon, bár a többségük tényleg Seb-et bámulta. Adi nem erősködött tovább aminek örültem. Miközben Mrs. Dornen elmondta mit fogunk csinálni a félév során, igyekeztem figyelni, de elég gyakran terelődött a tekintetem a focicsapat felé. Nem akartam úgy bámulni őket, mint egy-egy lány a csapatból, ezért folyamatosan járattam a tekintetem közöttük. Amikor viszont ismét összeakadta a tekintetem Damon-éval, utána már csak őt néztem. Nem szerettem volna, ha hazafelé azzal szivatna, hogy őt nézem állandóan, ezért igyekztem csak lopva rá pillantgatni és reméltem, hogy nem veszi észre. Miután Mrs. Dornen végzett a kis beszédével kiadott még 5 kör futást.

- Én nem értem, hogy a társadalom és kultúratudomány hogyan jön össze azzal, hogy heti háromszor kötelezőek vagyunk itt futkorászni. - szenvedett Adi már az első kör után.

- Tudod, hogy az óra sportkultúra néven fut.

- Igen és még milyen szerencse, hogy azok a lányok járhatnak rá, akiknek van felmutatható sporteredményük. Különben biztos, hogy a suli összes ribanca itt lenne. - na igen, ebben én is biztos voltam. A bátyámra néztem, ahogy épp a többiekkel hülyül. Nem ártana neki egy normális lány. Valaki, aki nem csak futó, egyéjszakás kapcsolat. Tudtam, hogy ő ezeket nem bánja, sőt, de azt is tudtam, hogy ha lenne egy ilyen kapcsolata az igazán a javára válna.