The Tightest Bond

14.

DAMON

Épp végeztem egy kocsival, amikor egy Lana hangját hallottam meg.

- Dam! - szólított meg, majd bejött a műhelybe.

- Lana! Hát te?

- A partra jöttem Adi-vel aztán találkoztunk még pár lánnyal az egyetemről, aztán megláttam hogy itt vagy. Gondoltam köszönök. - lépkedett közelebb hozzám, majd megállt előttem. Az a bikini elképesztően állt rajta. Te jó ég!

- Az tök jó. Ők ott? - intettem az öt lány felé akik minket néztek a törölközőiken hasalva.

- Aha. - húzta el a száját.

- Mi az?

- Semmi. - mondta, de láttam rajta, hogy nem mond igazat.

- Lana?!

- Ajj... na jó, az egyikük ide akart jönni.

- És...? - vártam a folytatást.

- Randira akart hívni. - mondta halkan és akkor nekem összeállt a kép.

- Szóval el akart hívni valahova, de te inkább idejöttél, hogy nehogy elmenjek vele? - kérdezem.

- Igen. - mondja, de közben kissé elpirul és nem néz rám.

- Aranyos vagy amikor féltékenykedsz.

- Nem vagyok az, csak nehogy már vele menj el! Inkább gyere velem. - akad ki. Ezzel pedig úgy látom nem csak engem, de saját magát is meglepi.

- Akkor ezt vegyem úgy, hogy elhívsz randira?

- Öhmm... talán.

- Vagyis igen. Hát jó, Lan. Amúgy a féltékenységeden is segíthetünk. - mondom, mire összehúzott szemöldökkel néz rám.

- Mégis hogyan?

- Ha kiszívod a nyakam. - kacsintok rá. Tényleg nagyon kecsegtető, hogy rajtam hagyja a nyomát.

- Damon é-én nem...

- Hm? - nézek rá kérdőn.

- Én még nem szívtam ki senki nyakát. És senki se az enyémet. - mondja lehajtott fejjel.

- Épp itt az ideje. - hajoltam közelebb.

- Dam...

- Csináljam előbb én? - mosolygok rá.

- Seb meg is ölne. - de nem törődöm ezzel.

- Nyugi, nem fogja észrevenni.

- Már hogyne venne észre egy nagy lila foltot a nyakamon?

- Úgy hogy nem ott lesz. Hanem füled mögött. Na mit szólsz?

- N-nem. - mondja, nekem meg támad egy ötletem.

- Melyik is az a lány? Talán belemegy a randiba. - fordulok a part felé, miközben ellépek Lana-tól. A következő pillanatban pedig már érzem, hogy visszaránt magához.

- Ne már! Ne csináld. - erre csak halkan felnevetek. - Kérdezhetek valamit? - néz a szemeimbe.

- Kérdezz.

- De ez személyes. Mármint hallottam egy csomó pletykát rólad és... én csak tudni akarom az igazat.

- Figyelj... elmondom amit tudni szeretnél, ha megígéred, hogy nem mondod el senkinek. Tényleg senkinek. Ezeket csak a bátyád tudja rólam. Meg az igazgató és egy-két tanár, de az lényegtelen. Megígéred?