❌Pretty Little Killer❌{Befejezett}‼️ÁTÍRÁS ALATT‼️

P A R T S I X

Csütörtök.Ma jönnek Andrew-ék vacsira.Nagggyon nem várom,nincs kedvem egy légtérben lenni vele.Meglepő módon most nem késtem.
-Jó reggelt!-köszöntem fáradtan.
Az a srác megint a helyemen ült(aki múltkor is)
-Menj innen!-mondtam idegesen.
-Oké,nyugi.Meg ne verj engem is!-mondta és feltette a kezét védekezés képpen.Elnevettem magam majd leültem.Had ne mondjam milyen kurva unalmas volt ma is.
-Valakinek van tüze?-kérdeztem körbenézve a folyosón. -Nekem!-jaj hál istennek,sikeresen otthon hagytam az enyém.Odamentem egy sráchoz aki odaadta a gyújtót,meggyújtottam a cigim majd elmentem.
-Szóval,ma jöttök?-kérdezte Adam.
-Én nem tudok!Jönnek vacsira Andrew-ék.-

-Nemááár.Gyereeee!-mondták egyszerre.
-Nem rajtam múlik bocsesz-mondtam.

***

18:30.Megérkeztek Andrew-ék.
-Jó estét!-köszöntem unottan.
Bejöttek,a szülők a nappaliba mentek.Andrew még most sem nézett rám a legbarátságosabb tekintettel.
-Szevasz!Hogy vagy?-kérdeztem egy kis gúnnyal.
-Jól,kössz.Te?-
-Gyere mutatok valamit.-mondtam és a szobám felé mentem.Bementem a szobámba nyomomban a fiúval. Lemostam az alapozóm és felkötöttem a hajam illetve felhúztam a pulcsit.Látszott az a rengeteg régi és friss vágás illetve a nagy lila folt.
-Miért olyan a kezed?-kérdezte aggodalmasan.
-Nem mondhatom el.Nem bízok benned,ahogy senki másban sem.Csak meg akartam mutatni,hogy lehet,hogy kívül kemény vagyok,flegma, nagyszájú és menő,de amúgy én sem vagyok valami nagyember.Az idők alatt elvesztettem a bizalmam és az érzéseim.-mondam
-Nem tudtam,és sajnálom,hogy köcsög voltam.Elvoltam foglalva a saját jelentéktelen problémáimmal.-mondta egy erőltetett mosollyal.
-A haverjaim tuti basztatni fognak amiért megvert egy lány-sóhajtott
-Hát igen.Paráznak tőlem rendesen.-mondtam nevetve.
-Nagyon gyorsan dühbe jövök,ez rossz szokásom,de amikor kimondtad,hogy ribanc akkor bekattant valami.-
-Megkérdezhetem,hogy mi történt?-kérdezi óvatosan.
-Igen,de csak ha te is mesélsz.-mondtam.
-Oké,akkor kezdem;
Szóval,van egy bátyám és egy nővérem,őket jobban szeretik mint engem ezért mindig ők voltak a jók nekem pedig harcolnom kellett,hogy büszkék lehessenek rám.Nehéz volt és sosem sikerült mindig a fejemhez vágták,hogy egy szar vagyok. Zárkózott voltam és féltem az emberektől ám egy középsuliban megváltozott,valahogyan "menő" lettem és érzéketlen.A focicsapat kapitánya címet is elnyertem.Végre büszkék lehettek rám a szüleim,ekkor még jobban elszálltam magamtól.Elkezdtem a kisebbeket bántani,bulizni,inni és drogozni kezdtem.Aztán jöttél te és végre leráncigáltál a földre. Átgondoltam mindent.Te nem féltél tőlem,nem féltél a következményektől.Láttam rajtad,hogy erős vagy és leszarod az emberek véleményét. Rájöttem,hogy nekem is ezt kéne tennem.Szóval kössz,hogy ráébresztettél arra,hogy nem én vagyok a világ közepe.-monda.Hát ez azért egy kicsit jól esett.
-Azta,jó kis történeted van.-mondtam és kínomban elnevettem magam.
-Nah,te jössz!-mondta Andrew. -Huh,oké.Ez egy bizalmas story,nem szeretném vissza hallani úgyhogy ígérd meg,hogy nem mondod el senkinek!-mondtam.
-Oké,ígérem!-mondta bíztatóan. Elmondtam neki néhány dolgot, de abban a pillanatban még az sem érdekelt , ha netán mégis elmondja valakinek, ez hiányzott már, hogy végre elmondhassam valakinek.Az sem érdekel, ha nem kapok rá értelmes választ, elég, ha végighallgat.
-öööhh...izé...szóval...sajnálok mindent és csak ilyen klisés szarokon kívül nem tudnék mást mondani , szóval nem is teszem.Nem semmi csaj vagy te!-mondta a végét már inkább nevetve.Én is elnevettem magam. Olyat tettem amit nem gondoltam volna,hogy valaha is megteszek.Megöleltem.Visszaölelt.
Láttam,hogy elpirult.
-Jól áll a piros szín.Kiemeli a szürke szemed!-mondtam majd nevetve lementem.

                         Andrew Wolf   

Ez a csaj teljesen kikészít.Elmesélte az egész életét.Nem lehetett könnyű neki.És amikor mondta,hogy többször is öngyilkos akart lenni....őszintén nem gondoltam volna, hogy ilyen könnyedén el fogja mondani, de mégis egy jó érzés fogott el vele kapcsolatban.Talán mégsem akkora seggfej.
Egy ilyen szép és kedves lányt ki akarna bántani?Csodálom őt azért amiért erős maradt és átvészelte ezeket a borzalmakat egyedül.Amikor megölelt meglepődtem ,de rögtön visszaöleltem.
-Jól áll a piros szín.Kiemeli a szürke szemed.-mondta majd lement a lépcsőn.Ekkor vettem észre,hogy teljesen elpirultam.Kurvára zavarba hozott ez a lány.Én is lementem utánna majd egy kis keresgélés után eltaláltam a konyhába ahol már mindenki rám várt.
-Nos,megbeszéltetek mindent?-kérdezte anya.

-Igen!-mondtuk egyszerre majd elnevettük magunkat.Olyan édes nevetése van.Istenem!Megbolondít ez a lány, valamibe biztos megüthettem a fejem, hogy ilyeneket gondolok...
-Na jólvan!Örülünk neki!-monda Mrs.McClous.
Nem tudom ki főzött, de valami isteni volt a kaja.Egészen 8-ig maradtunk,egész jól megértettük a végére egymást és már ez elején elszállt belőlem az a rossz érzés.Még  a végén jóba leszünk.