- Szóval ... - kezdtem bele csillogó szemmel - arra gondoltam, hogy csinálhatnánk egy recept-naptárt koleszosok számára. Ami tele van olcsó és könnyen elkészíthető kajákkal, és hónapokra bontanánk. Havonta lenne benne pár üres oldal ahová saját recepteket lehet írni. Ha a legolcsóbb kajákat össze tudnánk gyűjteni, akkor nem lennének rászorulva a menza- vagy éttermi ételekre. Na ? – hadartam le egy szusszal az egészet. Kicsit habozott mielőtt válaszolt volna, de láttam rajta, hogy tetszik neki az ötlet.
A délután nagy részét azzal töltöttük, hogy összeírtuk az ételeket, amiket belegondoltunk rakni. Este 9 körül már úgy éreztük, hogy végeztünk, és lefektettük a könyv alapjait. Elköszöntem tőle, és hazamentem. Anyu már otthon volt, áradoztam neki a verseny állásáról, a fiúkkal is foglalkoztam egy kicsit. Utána elmentem fürdeni, és lefeküdtem. A maradék kettő tanítási nap hamar elment. Lényegében felkeltem , főztem és aludtam.
Úgy beszéltük meg Heatherrel, hogy szombaton 1-kor találkozunk a Burger King előtt. Felkaptam egy farmert és egy kötött pulóvert. Körülbelül 20 perc alatt odaértem, Heather már várt rám. Szokása szerint pörgött, amint melléértem ott folytattuk a beszélgetést, ahol tegnap a suliban abbahagytuk. Dumálás közben besétáltunk az üvegajtón, Heather foglalt egy asztalt, amíg én rendeltem két hamburgert. Nem érdekel, hogy mesterszakácsnak készülök, néha akkor is mérgeznem kell magamat műkajával. Amint megkaptam az ételt, visszasétáltam a helyünkre. Evés közben megbeszéltük, hogy átmegyünk Heatherhez és majd ő ad nekem ruhát az estére, és hogy a sminkemet meg a hajamat is megcsinálja. Életemben nem voltam még igazi buliban, a költözés előtt nem voltam valami közkedvelt egyéniség. De hát egyszer ezt is el kell kezdeni. Én előbb végeztem az evéssel, így ameddig Heather evett csak bambultam. Amikor láttam, hogy már ő is csak a száját törölgeti, akkor felvettem a kabátot és közöltem vele, hogy indulhatunk. Az első bulimon szerettem volna tényleg jól kinézni. A Burger Kingből közvetlenül hozzájuk indultunk. Ha egy órát nem válogattunk a ruhái között, akkor egy percet sem. Ő egy piros koktélruha mellett döntött, amit átfogott egy aranyszínű övvel. Úgy nézett ki, mint egy modell. A stílusa alapból inkább bohókás, de ebben a ruhában igazán felnőttesnek tűnt. Mellette úgy fogok látszódni, mint a kishúga. – gondoltam. Egészen addig amíg nem bukkantam a szekrényében egy fekete ruhára. A teteje szorosan simult a mellkasomra, a hasrésznél levő vágástól pedig buggyosan ért le a combom közepéig. Az alja két rétegű volt, a felső csipkés volt, míg az alsó egyszínű fekete. Elsőre beleszerettem. Egyből felpróbáltam, és Heather felsikított amint meglátott benne. - Ezt NEKED tervezték! – érzékenyült el. - Tudod mit? Neked is adom, én egyszer sem hordtam. – vonta meg a vállát. Én pedig olyan erősen öleltem meg, hogy félő volt, megfojtom. - Köszönöm, köszönöm. – hálálkodtam. Alapból eléggé fiús voltam, de az a ruha, és az, hogy Heatherrel ilyen jóban lettem, kezdte kihozni a lányosabbik énemet.Miután kiörömködtük magunkat a ruháinkon, segítettük megcsinálni egymás sminkjét, és haját. Mindketten alapból kiengedve hordjuk, és maximum egy szolid szemceruza-szájfény-alapozó hármast alkalmazunk. A buliba sem sminkeltük túl magunkat, de azért többet mint általában. Úgy terveztük, hogy 8-kor indulunk, de addig még volt majdnem másfél óránk. Leültünk filmet nézni, de a felét nem hallottuk, mert végigbeszéltük az estére vonatkozó terveinkkel. Háromnegyed 8 körül lekapcsoltuk a TV-t, végeztünk egy utolsó igazítást magunkon, felvettük a ruhához illő cipőnket és elindultunk. Már messziről hallottuk a szórakozóhely zenéit és nagyon sok ember lézengett arrafelé, így tudtuk, hogy jó helyen járunk. Amikor beléptünk a clubba, alig láttunk az ott szálló füsttől. Fülledt volt a levegő a sok embertől. Átverekedtük magunkat a tömegen és oda mentünk a bárhoz. Amíg Heather rendelt, én körbenéztem. Brandont és a bandáját vettem észre. Ő háttal állt nekem, és épp egy lány vállát karolta át. Valószínűleg érezhette, hogy bámulom mert megfordult. Rámmosolygott. Én intettem neki, majd inkább Heather kezéből kivettem a piát és egy hajtással lehúztam. Meg még egyet. És még egyet. Mikor éreztem, hogy kezdek szédülni, abbahagytam. Csak erőgyűjtéshez kellett. Odasétáltam Brandonékhoz, és hangosan köszöntem nekik, hogy mindenki észrevegyen. Brandon rámnézett, aztán folytatta a beszélgetést, ott ahol abbahagyta. A haverjai közül az egyik viszont engem méregetett. Rámosolyogtam a legszebb mosolyommal amivel csak tudtam. Ő viszonozta ezt, majd két lépéssel mellettem termett. Jasonnek hívták. Elkezdtünk beszélgetni, és kiderült, hogy egész aranyos fiú. Közben Heather is csatlakozott hozzánk. Bár kicsit feszélyezve érezte magát – hiszen többek között ő is rajong Brandonért – de ahogy láttam jól szórakozott. Jason megkérdezte, hogy szeretnék e táncolni. Belementem, végül is miért ne? Amikor elkezdtünk táncolni, akkor kezdődött egy kicsit lassabb szám. Két kezével megfogta a derekamat és közelebb húzott magához. Körülbelül egy fél órát táncoltunk – vidámabb és lassabb zenékre egyaránt, és nagyon jól éreztem magamat vele. Csak az volt a gond, hogy nem olyan jól és felszabadultan mint Brandon mellett. Miközben Jasonnel voltam, többször is azon kaptam magam, hogy bámulom.Fél óra után visszamentünk hozzá és beszélgettünk, iszogattunk. Éjfél előtt egy férfihang szólalt meg a hangszórókból. - Remélem mindenki tudja, hogy már közel egy éve szokásunkká vált, hogy minden éjjel úgy számolunk vissza mint szilveszter éjszakáján szoktak. Szóval éjfélkor mindenki, aki a párjával van, szépen csókolja meg. Aki pedig szingli... nos mondjuk húzzon le egy felest? – Heatherrel összenéztünk, majd elmentem két felesért. Mire visszaverekedtem magamat a tömegben Brandonék mellé, már 30-tól számoltak visszafelé. Odanyomtam Heather kezébe az egyik poharat. Amikor 10-nél tartottak, Jason kikapta a kezemből az én italomat és lehajtottam. - Hé! – förmedtem rá. - 7 ... 6... 5... 4... 3...2...1...0! – amikor nullához ért a számláló, felcsendült egy szilveszteri trombita hangja, és Jason egyszer csak magához húzott és megcsókolt. Elnyílt a szám, így szabad utat kapott a nyelve, én pedig engedtem neki. Derekamat megfogta és közelebb húzott magához. Kezemmel beletúrtam a hajába. Pár másodperc múlva elhúzódott tőlem, és egy puszit lehelt a számra, tekintetét pedig az enyémbe fúrta. Itt van ez a helyes pasi, aki aranyos. Akinek kellesz. Akkor miért gondoltál az egész alatt Brandonra? Megbeszéltétek, hogy barátok vagytok, és úgy még jól ki is jöttök. Miért akarnád elrontani ezt a friss dolgot, egy szerelmi töltettel?Miközben ez a gondolatsor pörgött a fejemben, önkéntelenül is Brandont kerestem a szememmel. De már csak azt láttam, ahogy határozott léptekkel haladt a kijárat felé.
YOU ARE READING
Előétel
Romance2013-ban indítottam a történetet a blogomon, 22 részig jutott a történet, eléggé a vége felé járt, de sajnos 2016 óta eléggé el lett hanyagolva. Idén döntöttem úgy, hogy kicsit nagyobb fejjel, befejezném és lezárnám, egyúttal megosztanám itt is. A t...