Nélküled nem az igazi.. (TsukkiNoya) Haikyuu fanfiction.

🍨Az óriás kelyhek🍨

-Akkor kezdődjék a játék!

Én odarohantam a fagyizóhoz és mikor láttam hogy Tsukishima is lassan odavánszorog bementem. Tipikus kis délutáni falatozó hely volt. Kék színű falai voltak és kör alakú asztalok sorakoztak benne üveglappal. A fal meletti ülőhelyek beépített párnás kanapék voltak amihez párban csatlakoztak a piros párnás fém székek. Láttam Tsukishimán hogy őt is nagyon rabul ejtette a fagyizó és ha nem rángatom el az ajtóból egy életre ott marad. Megfogtam a kezét és odahúztam a púlthoz.

-Miben segithetek? - kérdezte egy barna kontyos fiatal lány.
-Szeretnénk kérni kettő óriás kehelyt-kérte a négyszemű.
-Itt fogyasztják?-Tsukishima rám nézett én meg megráztam a fejem. Az kéne még hogy a többi ember lássa hogy faljuk a fagyit egy percig megállás nélkül. Így is mindenfélét gondolnak rólam a méretem és a külsőm miatt.
-Elvisszük-zárta le a témát Tsukishima, fizetett és a kezembe nyomta a csomagomat. - Gyorsan vigyük haza mielőtt elolvad.
Bólintottam egyet és gyorsan kifutottunk. Gyorsabb tempóban és ugyanazzal a kínos hangulattal mentünk tovább mint a fogadás előtt. A négyszemű innen egy utcára lakott. Elővette a kulcsot a zsebéből, kinyitotta az ajtót és előre engedett. "Érezd magad otthon! " címszóval be is léptem a lakásba és egyből a konyha felé vettem az irányt. A hülyegyerek kivett kettő tálat meg kanalat a szekrényből és az asztalra tette. Leültünk mind a ketten és elővettük a fagyit. Beállítottam egy időzitőt a telefonomra, mind ketten a kezünkbe vettük a kanalat és már csak az inditásra vártunk. Ahogy láttam Tsukishima nagyon izgulhatott mert folyamatosan dobolt a lábával a konyha kövén. Én is be voltam szarva.
Ha vesztek, a colos bármit megcsináltathat velem. BÁRMIT! Amit ugye én nem akarok. Bár érdekelne hogy mit akarna velem csinálni. Az se biztos hogy velem akar csinálni valamit. Simán lehet hogy le akarna égetni az egész suli előtt vagy ilyesmi. Nem nem azért ő talán nem ennyire hülye. Bár inkább biztosra megyek és jól a földbe döngölöm. Heheheee

-Najó Tsukishima! Kész vagy? - bólintott egy kissebbet- akkor
HÁROM
KETTŐ
EGY FALJ!!

Mindketten a tányérnak estünk. Valójában nem is azért harcoltam hogy Tsukishima többet ne érjen hozzám hanem azért hogy ő ne nyerjen, vagyis ne kérhessen tőlem semmit.
Mindketten mint az őrültek ettük a fagyit. Nem gondoltam volna hogy négyszemű ilyen tempóban képes enni. Lehet ha fagyiról van szó akkor nagyon megy neki. De nekem minden kajánál megy. Mert én vagyok a király!

Nagyából 40 másodpernél jártunk és a fagyi még mindig nem fogyott el. Hatalmas adag volt és kb 10 féle íz volt benne.

5
4
3
2
1

A dallam jelezte a verseny végét. Tök ugyanannyinak tűnt.

-Szerinted? - kérdeztem
-Fogalmam sincs. Tényleg- nézett rám.

Megolvasztottuk a fagyikat és mérő poharakba tettük.

Egy centiliter volt a különbség. Egyetlen egy!