Bátyám barátjába szeretve

7

Nem lenne szabad. Se nekem, se neki. De mégis akkor és ott nem számított. Mélyen a szemébe nézem. Lassan közeledett hozzám, az ajkai már az enyémet súrolták.
-Ez nem helyes- suttogta.
-Tudom-mondtam majd megcsókolt. Határozottan, de mégis gyengéden. A száján enyhe mentolt éreztem. Azt akartam hogy ez a pillanat örökké tartson. De el kellett válnunk. Felültünk.
-Em. Most mi legyen? -kérdezte halkan.
-Fogalmam sincs. Ryan. -fordultam felé.
-Te mit érzel irántam?- kérdeztem komolyra fordítva.
-Nem tudom, mostanában nagyon megváltoztak az érzéseim irántad. -vakarta meg a tarkóját amitől a szívem majd kiugrott a helyéről olyan jól nézett ki. -Ha azt kell kimondanom amit most érzek, kimondom.- itt megállt a szívem pedig zakatolt. -Szeretlek Emily Baker. -mondta majd megfogta a kezem. Nagy levegőt véve én is bele kezdtem.
-Hasonlóak az érzéseim. Benned megtaláltam a társamat. Az úgynevezett másik felemet. Nem akarom hogy ez elmúljon. Amióta veled alszok, tudok is. Volt hogy próbáltam Dannel aludni de vele se tudtam. Veled viszont igen. Amit nem értem hogy lehet. Én is szeretlek Ryan Keller,és nem akarlak elveszíteni. -mondtam majd felnéztem abba a gyönyörű barna szemeibe. Miután ezt kimondtam lecsapott az ajkaimra csak most erőteljesebben, de nem bántam. Jó volt. Bele túrtam a hajába mire belemosolygott a csókunkba.
-Na jó, ez itt minden happy, viszont van egy bátyád aki semmi kép nem akarja hogy veled legyek. -mondta mire nekem egyből eszembe jutott valami.
-Én már tudom.  Nem lesz a legegyszerűbb viszont ha sikerül győzünk. -mondtam rámosolyogva mire értetlenül nézett rám.
-Egy darabig titkoljuk előle, kb 1 hónapig,addig mi is látjuk hogy működik-e úgy ahogy mi is akarjuk. Addig is majd szoktatjuk apróbb jelekkel hogy mivan. Mit szólsz?-kérdeztem eldobódva
-Egy zseni vagy-adott egy apró csókot a számra.
-Akkor ha még nem is hivatalosan is, de Emily Baker. Leszel a barátnőm?-kérdezte miközben lenézett rám.
-Leszek. -ugrottam a nyakába