Chapter fourteen: Hazatérés

1.2K 37 2
                                    


Hermione álmosan fordult az oldalára és a kezével kezdett tapogatózni hátha megérinti a férfit, de az ágy üres volt és miután erre a boszorka is ráeszmélt felült a hatalmas ágyban és próbálta kitörölni az álmot a szeméből. Erőt vett magán és kikászálódott a jó meleg takaró alól, majd elindult lefelé, ahol a férfit sejtette. Draco a kanapén ült és továbbra is az aktákat bújta, Hermione mögé sétált és hátulról ölelte át. A kis kezek lecsúsztak a férfi mellkasán, a lány pedig egész közel hajolt hozzá.

- Tudod, nem illik egy lányt egyedül hagyni az ágyban - suttogta.

- Bocsásson meg kisasszony máskor ígérem nem követem el ezt a hibát!

- Nagyon helyes uram...nagyon helyes - Hermione kezei még mindig ölelték a férfit - Min dolgozol?

- Valahogy nem áll össze  a kép Hermione, esküszöm, hogy nem értem mi folyik itt..teljesen mindegy mit mondanak és mit nem, akkor is rács mögött maradnak életük végéig. Potter különféle alkukkal is próbálta meggyőzni őket, de semmi...mintha lenne rosszabb annál,minthogy az Azkabanban fognak meghalni..

- Talán van rosszabb ennél is...

- Még pedig?

- Ha zsarolnak..gondolj csak bele, Voldemort...

- Ne mondd ki a nevét!

- Jó, szóval Tudodkinek bevett szokása volt a "csatlósait" a családjukkal fenyegetni...téged is ezzel vett rá, hogy megpróbáld megölni Dumbledoret...

- Épp ez az...ha elmondanák ki áll emögött végre véget vehetnénk ennek az egésznek..

- Te elmondanád? Ha mondjuk valaki Scorpiussal tartana sakkban elmondanád?

- Nem, valószínűleg nem..

- Na látod, nézd én nem mondom, hogy így van de érdemes lenne megemlítened Harrynek hátha el tudtok indulni rajta..

- Talán igazad van..

- Apropó Scorpius, mikor is érkezik?

- 9 órára kellene ideérnie, de Astoria híresen elkésik mindenhonnan..

- Tehát még van fél óránk..felöltözöm aztán csinálok valami reggelit rendben?

- Nem tudom mi lenne velem nélküled...

Hermione csak egy gyors puszit adott a férfi arcára majd eltűnt a fürdőszobába, miután visszaért látta, ahogy Draco a homlokát masszírozza és egyre nagyobb levegőket vesz.

- Minden rendben? - A férfi az egyik kinyitott akta felé bökött. Hermione közelebb sétált felemelte a papírt és már értette mi zaklatta fel ennyire a férfit. VINCENT CRACK - KÖRÖZÖTT HALÁLFALÓ- olvasta.

- A barátom volt, mindig is egy idióta volt, de attól még a barátom volt..

- Hogyhogy ezt nem láttad eddig?

- Láttam, csak még mindig nem hiszem el...Potter említette, mikor bejött hozzám a kórházba azon az estén, amikor rajtuk ütöttünk, de talán csak most tudatosult bennem igazán..

- Tedd el egy kicsit most azokat..

- Muszáj átnézzem őket..

- Draco nem soká hazaér a fiad és ha nem szeretnéd körözési fotókkal és véres részletekkel üdvözölni, akkor azt javaslom zárd el azokat valahova.

- Igen, igazad van.

Az idő hamar eltelt és pontban 9 órakor kopogás hallatszott. Hermione görcsösen állt a nappaliban, míg Draco kinyitotta az ajtót.

Nem küzdhetünk örökké! (Dramione story)Donde viven las historias. Descúbrelo ahora