Ezüst és skarlát ✔

4. Fejezet - Álom

Nem volt valami meleg éjszaka. A lány csak néha-néha tudott elszundikálni egy kicsit. Az erdő zajai is felverték. Folyton attól rettegett, hogy netalán valaki rátalál, és visszaviszi őt oda, ahonnét már hónapok óta menekül. Reggel fele aztán valahogy belealudt a fáradtságba.
Pár óra múlva, egy furcsa, nedves érzésre ébredt. Valami nyalogatta az arcát. Nem nyitotta ki a szemét, de rájött, hogy a róka az. Próbálta ellökni magától, de az kitartott. Mintha minden áron fel akarná őt ébreszteni. A lány megfordult és egészen magára húzta a köpönyeget. Még aludni akart egy kicsit. De a róka oda is utána ment s az orrával lökdöste. Aztán valami zaj hallatszott. A lány riadtan szökött fel. A hangforrás után nézett. Egy nagyobb madárraj repült el zajongva az égen. A róka húzogatni kezdte a köpenyt, unszolva a lányt, mintha csak azt mondaná: "Indulnunk kell!" Akkor látta meg lány is az égen, hogy a rókának igaza van. A fekete szárnyas ló repült el felettük. Szerencsére, a sűrű lombozat miatt, nem látta meg őket.

Az a zsoldos ... még mindig életben van? 

Egy pillanatig megkönnyebbült, hogy mégsem ontott ki egy életet. De aztán a rémület szállta meg. Újból menekülnie kell. Lélegzetvétele felgyorsult, pupillái kitágultak. Futásnak eredt. A róka előtte vágtázva mutatta az utat, ami most már mélyen a bozótok között vezetett. Nem mehetett az ösvényen, hisz akkor meglátná őt üldözője. A valamennyire begyógyult sebei megint felnyíltak, és újakat is szerzett. A talpa rettenetesen fájt. A kitaposott ösvényen viszonylag könnyű volt mezítláb járni, de itt már nem. Az avar alatt néhol kövek vagy hegyes faágak bújtak meg. Máshol csalán vagy tüskebokor állta útját, s volt hogy nem kerülhette ki őket. A róka megállt, amikor hallotta a ló szárnycsapásait s intett a lánynak, hogy húzza meg magát. Ilyenkor pihenhetett egy kicsit s erőt meríthetett a folytatáshoz.

Már jó pár órája menekültek, amikor a róka lassítani kezdett, majd megállt. A lány furcsállta, aztán rájött az okára. Ő is észrevette, hogy már egy ideje nem hallatszottak a szárnycsapások. Valószínűleg a zsoldos is egy kis pihenőt vett.

- Itt az alkalom! Most kell tovább mennünk, amíg nem üldöznek.

De összerogyott, még mielőtt akár csak egy lépést is tehetett volna. Muszáj volt pihennie egy kicsit. 

Végignézett magán. Mocskos volt. A teste tele volt sebekkel és kiütésekkel. Szakított tehát a ruhája aljából néhány fáslit s azzal kötötte be a jobban vérző sebeket. Főleg a talpán lévőket. 

Egy kis idő után végre elég erőt nyert ahhoz, hogy felálljon. A róka is hasonlóképpen tett s indult előre. Bár lassabb tempóban. Látta, hogy a lány nem képes ugyanolyan gyorsasággal követni őt.

Már szinte a hegy aljáig értek. A közelükben csörgedező patakon hidakat láttak, amelyek szélesebb ösvényekhez vezettek.

Ez jó jel. Már nem kell sokat menni. Ha találkozok egy emberrel, akkor-

Abban a pillanatban egy fülsiketítő mennydörgés hallatszodt a fejük fölött. Villámok futottak végig az égen. Elkezdtek sietni, de néhány percen belül el is eredt az eső. Próbáltak menedéket találni a fák alatt, de az erős szél miatt ez hiábavaló volt. Tovább kellett menjenek. 

A lány elmosolyodott. - Legalább ezzel előnyt nyerünk. Ilyen időben biztos nem merészkedik ki az a zsoldos a lovával. Szóval, irány csak tovább. - Bár egyre nehezebben lélegzett, ez már nem érdekelte. Ha nem is egy embert, de legalább valami menedéket ha találhatna.

Amikor végre kiértek az erdőből, valami köves útfélével találták szembe magukat, bár eléggé benőtte a fű. Csak ritkán használhatták már. De biztos vezet valamerre. A róka elkezdett futni az egyik irányba, a lány meg utána. Maga sem tudta, honnét van még annyi ereje, hogy fusson, de muszáj volt. Szabad területen voltak. Igaz, hogy még mindig zuhogott az eső, de ha az a zsoldos mégis tovább keresné őt a szárnyas lovával, ilyen helyen azonnal észrevenné. Szóval rohant a róka után. Már nem érdekelték a sebei, vagy hogy mennyi vért veszített. Nem akarta szemelől téveszteni jelenlegi egyetlen barátját. A zuhogó eső és a hideg szél most előnyére váltak. Eltompították a sebek által okozott égető fájdalmat.