Stay Strong [YOONMIN] |SZÜNET|

12.

-Tudod, nem szokásom megnyílni az embereknek- szólalt meg végre Yoongi.
Csendben hallgattam amit mond.
-Jimin furán hatott rám. Úgy éreztem, ha bunkó leszek, talán megváltozik valami, de nem így lett és én.. Nem tudom mihez kezdjek- temette tenyerébe az arcát.
-Beszéld meg vele!- mondtam kicsit idegesen.
-Képtelen vagyok- rázta meg a fejét.
Bólintottam egyet és felálltam.
-Erre később visszatérünk-mondtam komoran és otthagytam.

Egyrészt boldog voltam, mert éreztem hogy Yoongi érzései hasonlóak Jiminéhez, másrészt szomorú voltam, hogy mindezen túl kellett esni ahhoz, hogy megtudjam.

...

Yoongi szemszöge:
A csengő hangjára ébredtem. Lustán az órára vezettem a tekintetem. Negyed tizenegy. Ki a jó isten zaklat hajnalban?! Lassan mentem a bejárati ajtóhoz. Mire odaértem az illető kopogatásra váltott.
-Ki az? - kiabáltam az ajtón keresztül.
-Nyisd ki az ajtót, hülyegyerek! - érkezett a válasz.
Óvatosan lenyomtam a kilincset és kitártam az ajtót. A nővérem állt velem szemben, teljes életnagyságban.
-Jiwoo! Nem úgy volt, hogy holnap jössz? - értetlenkedtem.
-Én is örülök, hogy látlak öcsi, nagyon hiányoztál, na engedj be, mert befagy a seggem! - ezzel pedig befurakodott mellettem az előszobába.
-Azért jó, hogy ennyire örülsz nekem. - nézett rám gúnyosan.
-Örülök, csak megleptél.
-Ez volt a cél. - bólintott.
-Amúgy tudod te, milyen korán van? - néztem rá.
-Yoongi. - sóhajtott. - Mindjárt fél tizenegy.
-Az korán!
-Nem, nem az Yoongs.
Jiwoo közben elindult a konyhába. Sorra nyitotta ki a szekrényeket és a hűtőt.
-Öcsi, te hogy élsz? Nincs itt konkrétan semmi normális! - szidott le.
-Ez nem igaz! - nyafogtam. - Van tojás, kenyér, tej és zacskós ramen.
-Ezekkel pont éhen halsz! - támaszkodott meg a pulton. - Egyetemista vagy, azt hittem el tudod magad látni!
-Ez így van! Tök jól eléldegélek itt, nem tudom mi bajod van. - tártam szét a kezem.
-Atyám Yoongs..Nembaj majd megyek vásárolni-forgatott szemet Jiwoo.
-Mi a baj öcsi? Látom, hogy elég letört vagy- kérdezte par perc után aggódó tekintettel a nővérem.
Talán látszik rajtam a tegnapi dolog..
-Várj az ott.. Te verekedtél?- mért végig karba tett kézzel.
-Jiwoo kérlek- ráztam meg a fejem.
-Nem, Yoongi ilyet nem játszunk! Most szépen elmeséled ,hogy mi történt!-parancsolt rám idegesen.
Lehuppantam a kanapéra és átkaroltam a térdeimet. Mindvégig kerültem a szemkontaktust.

-Szóval?- nézett rám boci szemekkel.
-Igen verekedtem, de már kibékültünk a sráccal.-próbáltam lezárni a témát, de Jiwoo nem hagyta ennyiben.
-Miért?
-Mert egy bunkó fasz vagyok Jiminnel már majdnem két hete és pofánvágott a hülye haverja ,egyébként teljesen jogosan, azért. - fakadtam ki, mire könnyek szöktek a szembe.

Jiwoo ártatlan arckifejezéssel ült tovább, mire én felálltam, hogy elmenjek a szobámba.

-Várj- szólt utánam.
Hátrafordultam és egy apró mosollyal az arcán ülő lányra néztem.
-Mit érzel Jimin iránt?- tette fel a kérdést.

Én sem tudom mit érzek. Barátság.. Talán legjobb barátként tekintek rá? Ki tudja..

-Barátként tekintek rá.-feleltem szűkszavúan.
-Ha vele vagy milyen érzésed van?- folytatta.
-Fura érzésem. Még nem éreztem ilyet, gyorsabban ver a szívem és néha libabőrös leszek. Talán csak azért van, mert ő a legelső ember, akit el tudok képzelni lelki társnak nem? -kérdeztem vissza reménykedve.
-De, persze igen.. A lelki társad-mosolyodott el Jiwoo.- Kérlek, kérj tőle bocsánatot, szükséged van arra a fiúra.
-Nem tudok Jiwoo- hajtottam le a fejem.-Képtelen vagyok a szemébe nézni.
-Menni fog öcsi- bíztatott, de nem segített semmit.
Lezártam a beszélgetést egy bólintással. Nem akarok és nem is tudnék vele beszélni. Borzasztóan viselkedtem, ő pedig ártatlanul tűrte az egészet. Egy szörnyeteg vagyok. Nem csodálkozom, hogy senki sem kötődik hozzám a nővéremen kívül...

Jiwoo szemszöge:

Yoongi szerelmes.. Ez egyértelmű. Látom a csillogást a szemében, amikor beszél róla. Tudom, hogy nem fogja megfogadni a tanácsomat, ezért jobb, ha én teszek valamit annak érdekében, hogy kibékítsem őket. Amíg Yoongi elment mosdóba, kihasználtam az alkalmat, hogy nézegessem a profilját és keressek egy olyan embert, aki tudna nekem segíteni. Viszonylag gyorsan meg is találtam az erre alkalmas embert.
Kim Taehyungot.

Min Jiwoo
Szia! Yoongi nővére vagyok, tudok az összes dologról ami az elmúlt időszakban történt, és szeretném kibékíteni a két jómadarat. Mivel egyedül nem menne, ezért szeretném a segítségedet kérni, kutattam egy kicsit és láttam, hogy Jimin és te elég jóban vagytok. Ha lehet róla szó, kérlek segíts benne. Válaszodat előre is köszönöm!

Ahogy leírtam az utolsó szót, Yoongi kilépett a fürdőből és leült mellém a kanapéra.

-Mit csinálsz?- kérdezte összevont szemöldökkel.
-Semmit, csak unatkoztam, és felnéztem a közösségi oldalakra- hazudtam.
-Oké..-vetett rám gyanús pillantást majd témát váltott.
-Holnap segítesz kaját csinálni?- vakarta meg a tarkóját.
-Persze, ezért is vagyok itt-kacsintottam.

...

A telefonom rezgésére figyeltem fel, már az ágyban fekve. 8óra van, viszont én elég korán keltem ma. Oldalra fordítottam a fejem, és a telefonomért nyúltam. Taehyung írt. Azonnal elmosolyodtam, és már léptem is be a beszélgetésbe, hogy vissza tudjak írni.

Kim Taehyung
Szia Jiwoo! Jó emberre írtál, ugyanis nekem is ez a tervem. Bármi kell, szólj.

Min Jiwoo
Köszönöm! Holnap össze kéne hozni egy találkozót négyen.

Kim Taehyung
Átmehetnénk Jiminhez, mondván, hogy a közeli parkba szeretnék menni, elrángatod magaddal az öcsédet, megbeszélünk egy útvonalat, és az egyik utcában teljesen véletlen összefutunk, aztán majd alakul. Mit szólsz?

Min Jiwoo
Tökéletes.

Megbeszéltük a találkozó helyszínét, és időpontját, aztán elköszöntük egymástól. Örülök, hogy van egy ember aki segít, annak pedig mégjobban, tudom, az öcsém szereti Jimint. Mosolyogva nyomott el az álom. Annyit hallottam, hogy Yoongi belép a szobába, majd kimegy. Gondolom megnézte, hogy alszom-e.

2019.10.26.

Szaisztok! Ne haragudjatok, hogy ez most egy ennyire rövid rész lett, ígérem, hogy pótolni fogom.