Stay Strong [YOONMIN] |SZÜNET|

28.

Yoongi szemszöge:

Hihetetlen, de nem fájt semmim amikor felébredtem. Mindenre emlékeztem az éjszaka történtekből és be kell valljam, hogy egyáltalán nem bántam meg. Jimin egy igazán különleges ember azt hiszem érzek valamit iránta. Az a fasztarisznya utolsó köcsög Sehun pedig elmehet a kurva anyjába amiért bántani akarta ezt a csodát mellettem. Kikeltünk az ágyból és reggelizni indultunk.

-Yoon-hallom meg Jimin hangját, ahogy próbálja kinyögni a nevem de képtelen rá.

-Mondd-parancsoltam rá, hisz tudni akartam, mi jár a fejében.

-Semmi-hajtotta le a fejét és a konyhapulthoz fordult. Ezt a pillanatot láttam alkalmasnak arra, hogy mögé lopakodjak. Átkaroltam a derekát és megfordítottam, így már újra velem szemben állt. Homlokának döntöttem a sajátom és mintha éreztem volna mit akar kérdezni, az ajkára hajoltam. Gyengéd, érzelmes csókba invitáltam. Karjait nyakam köré fonva csókolt vissza. Felemeltem és óvatosan a konyhapultra ültettem, majd elváltam puha ajkaitól.

-Nem, nem bántam meg semmit-nyúltam remegő kezéért.

-H..Ho.. Honnan tud-mutató ujjam a szájára helyezve csitítottam el, ő pedig egy apró puszival ajándékozott meg.

-Inkább együnk-kacsinottam rá, aztán elléptem tőle.

Tükörtojást készítettem, nem akartam túlzásba vinni meg amúgy is lusta vagyok, bármennyire szeretem Jimint nem volt kedvem királyi reggelit csinálni. Gyorsan el is fogyasztottuk aztán átbaktattunk a nappaliba. Jimin a kanapéra feküdt én pedig azon filóztam, hogy mellé bújjak vagy ne. Mit fog gondoli ha csak úgy odavetem magam mellé? Amúgy is, mi vagyok én, valami ultraromantikus ember? Távol álljon tőlem! Nekem nincs szívem. Meghalt anyáékkal együtt.

-YOONGI-Rántott magára Jimin mire egy nyekkenést hallattam a hirtelen ért történés hatására. Ennyit arról, hogy nem romantikázunk.

-A kur-kezdtem volna bele a káromkodásomba de Jimin az ajkaimra tapadt én pedig beadtam a derekam. A hajnali dolgok után most egészen félénken mozgatta puha ajkait az enyémen. Nem volt benne az a vágy, az a tűz mint pár órája. Csókját leginkább a mézhez tudnám hasonlítani, olyan édes. Új érzés ez a csók, valami számomra eddig ismeretlen bukkant fel közben. Szeretet? Nem lehet. A fiú kissé gyorsabb tempóra váltva jelezte, hogy ideje nekem is több szerepet betöltebem a kis játékunkban. Nyelvemmel bejutást kértem szájába és a lehető legszenvedélyesebben feltérképeztem azt. Chim ráharapott az alsó ajkamra és szívni kezdte, amitől egy kisebb nyögés hagyta el a számat. Elváltam tőle és csillogó szemeibe néztem. Arca kipirult párnácskái felduzzadtak, félénk mosolyt villantott. Annyira gyönyörű. Végigsimítottam a bal karján és óvatosan nyakára hajoltam. Végigcsókoltam egészen a kulccsontjáig, néhol egy-egy szívásfoltot hagyva. Mi történik veled Min Yoongi?

-Nehogyh ahbba hagydhh-kérlelt alattam vergődve.

Alsó ajkam beharapva vettem fel vele a szemkontaktust. Érezni akarom azt amit nemrég. Ez a fiú annyira.. Tökéletes? Igen, azt hiszem ez a megfelelő szó rá. Kívánom, nem is tudja mennyire. Kidolgozott hasát kezdtem simogatni, néha lejebb vándorolt a kezem, de esküszöm véletlenül.

-Nehh kínozz-nyöszörgött és már hajolt volna közelebb, mikor megéreztem merevedését az enyémhez nyomódni.

Nem gondolkodtam, csak egy gyors mozdulattal rántottam le róla az alsóját és markoltam rá ferfiasságára. Szemei egyből kétszeresére nőttek és egy hangos nyögést hallatva húzott feljebb magához, majd lerángatta rólam az alsómat és szólásra nyitotta száját.

-Most én akarlak kielégíteni-nyomott apró puszit a számra.

Habozva de végül válaszoltam neki.

-Biztos ezt szeretnéd?

Válasz képpen fordított a helyzetünkön , így én feküdtem alatta.

-Igen

-Jimin nem muszáj-próbáltam meggyőzni, de ekkor megéreztem felhevült ajkait férfiasságomon. Szemeim nyolcvanszorosára tágultak az érzés hatására, a pulzusom 1000-re emelkedett. Egy lágy puszi után szájába vette merevedésemet, majd akár egy profi, mozgatni kezdte fejét és néha teljes hosszom a szájában volt. Ez az érzés felejthetetlen. Mintha nem ez lenne neki az első, pedig pontosan tudom, hogy mégis így van. Beharapott ajkakkal hagytam, hogy azt tegye velem, amit csak akar. Nem akartam hangokat hallatni, csak élvezni amit csinál, bár tudtam, nem sok kell ahhoz, hogy elveszítsem az önkontrollt.

Amikor megéreztem a nyelvét az eddigi összes benntartott kély egy hatalmas nyögés formájában szökött ki belőlem.

Jimin tovább folytatta a kényeztetésem, néha felvéve azt a fránya szemkontaktust. Éreztem, hogy közel vagyok az elélvezéshez ezért hajába túrva értem el, hogy figyeljen rám.

-Chim..El fogok.. mennih-sóhajtoztam majd egy kacsintást kaptam válaszul.

Nem sok kellett, hátam ívbe feszült, testem minden apró procikája megremegett, elöntött egy jóleső borzongás és átadtam magam a gyönyörnek. Észre sem vettem, hogy a fiú nem engedett ki szájából, egy percre sem.

-Te most komolyan?-néztem rá ijedten, mire egy hatalmasat nyelt-Uramisten-csaptam homlokon magam.

-Finom vagy- törölte meg a száját és mellkasomra hajtotta a fejét.

Zavartan sütöttem le szemeimet és a próbáltam a fiatalabb tekintetét elkerülni.
Ő most tényleg közölte velem, hogy finom vagyok? És nyilvánvalóan nem a hajamra értette, vagy a kézfejemre, hanem a kis Yoongira, aki valójában nem is kicsi. Nem hiszem el, hogy ez történik. Voltaképpen azt is nehéz elhinnem, hogy végre ennyi idő után felszabadultnak érzem magam... egy fiú mellett. Ha valaki pár hónappal, esetleg évvel ezelőtt közli velem, hogy hé haver valami random srác el fogja csavarni a fejed és még az is lehet, hogy boldog leszel egy nap, gondolkodás nélkül a szemébe röhögtem volna és csak simán otthagyom.

-Jimin-Szólítottam meg a rajtam heverésző szépséget.

-Hm?-pillantott fel rám. Gyönyörű mogyoróbarna íriszei még mindig csillogtak a vágytól.

-Köszönöm-mosolyodtam el. Nem szokásom ilyen köszönetnyilvánításokat lerendezni, mint valami elcseszett élőshowban vagy tudom is én, de úgy éreztem, hogy neki mégis köszönettel tartozom.

Szó nélkül rámmosolygott és akár egy félénk kisgyerek, úgy bújt ölelésembe. Mellkasomra helyezte fejét, szemeit pedig becsukta. Azt hiszem annak ellenére, hogy nost keltünk, kell egy kis pihenés. Nekem ezt még fel kell dolgoznom. El kell gondolkoznom az egészen, mindenen ami nemrég történt, mivel annyira... új? Annyira különös.

2020.03.22.

Visszatértünk! Nemsokára jönnek az új részek! Köszönjük a türelmeteket💕