Szabadon vagy fogságban

39.rész

× 39.rész ×
Élvezem, hogy végre melegség járja át a testem még úgy is, hogy a fél karom kint van a zuhanyzóból mivel a gipsz nem lehet vízes.
Pár perc múlva ki is szállok majd nagy nehezen megtörölkőzök. A törölközőt a derekamra csavarom és fogat mosok.

Kinyitom a fürdő ajtaját és kilépek a fülledt helyiségből. Mikor elhaladok Ethan szobája mellett nevetést hallok. Vajon közte és Oliver között nem csak barátság van? Dehogy hülyeségeket beszélek.

- Gyors voltál. - mosolyodik el Lucas mikor belépek a szobába.
- Tettem a kérésednek. De most menj te is. - mondom majd bemegyek a gardrobba és előveszek egy tiszta alsónadrágot.
Nagyot nyújtózva feláll az ágyról és odajön hozzám. Átkarolja hátulról a derekamat és egy csókot nyom a vállamra majd a fülem mögé.
- Mingyárt jövök. Addig búj be az ágyba mert megfázol. - enged el én pedig vele szembe fordulok.
- Oké apa. - mondom halkan mire csak elneveti magát és perverzül kezd szemezni velem mire csak intek egyett a fejemmel ő pedig kimegy az ajtón.
Ledobom a törölközőt és felkapom a boxert. Leveszem az ágyról a diíszpárnákat és a lefedő takarót majd bemászok az ágyba és betakarózom.
Az új telefonomért nyúlok ami az éjjeli szekrényen van.
Bekapcsolom és próbálok rájönni, hogy melyik alkalmazás mire jó. Nem nagyon értek hozzá ezért inkább megvárom Lucast lehet ő tud segíteni.
A tévé kapcsolóért nyúlok és kapcsolgatni kezdek az adások között mígnem megállok a mese adón.

- Vissza fejlődtél vagy mi történt? - hallok meg egy hangot az ajtóm felől mire oda nézek és Ethant látom meg.
- Vicces de nem. Szeretem a meséket. Igaz még csak most nézek talán harmadjára de imádom őket. - válaszolom.
- Bejöhetek? - kérdezi mire bólintok.
- Jaj ezt én is nagyon szerettem. - ül le az ágy szélére.
- Egyébként miért jöttél? - kérdezem érdeklődve.
- Csak azért, hogy holnap reggel fél nyolckor kelünk aztán megyünk a suliba. Anya kelt majd de én viszlek suliba. - mondja mire csak hevesen bólogatok és eszembe jut a telefonom. Az éjjeli szekrényhez nyúlok és odaadom a neki.
- Tudnál segíteni, hogy hogyan kell kezelni? - kérdezem.
- Persze. - oldja fel majd magához invitál.
- Mivel nem csináltunk face ID-t most meg csináljuk, hogy ne keljen folyton a kódot bepötyögnöd.
- Okés. Igaz nem tudom mi az de csináljuk. - válaszolom és odaülök mellé.
Segít, hogy mit csináljak és meg is van kettő perc alatt. Elég fura dolog de tényleg egyszerűbb így mint a kóddal.
Anya, apa és az ő telefonszámát beírja a névjegyzékbe. Letölt pár alkalmazást amit nem is értek miért kell de el is magyarázza. Instagram, snapchat és a többi közösségi média.
- De persze ezeket csak akkor használd ha szeretnéd de azért letöltöttem és csináltam mindegyikre neked egy profilt. - adja vissza én pedig a kezem közé fogom. Az arc felismerő tökéletesen működik. Nagyon tetszik ez a modern készülék. Az igazat megvalva még nem nagyon találkoztam ilyen telefonnal csak vezetékessel a faházban.

Még pár percet itt marad a szobámba majd jó éjszakát kíván és kimegy. Épp akkor lép be Lucas is egy száll boxerben. Ethan szemei tágra nyílnak de csak utána elmosolyodik és neki is jó éjt kíván majd becsukja maga után az ajtót.
- Hogy, hogy itt volt? - kérdezi majd felmászik hozzám az ágyra.
- Csak a holnap reggelről adott tudomást, hogy hogyan is lesz és megcsinálta telefonom. Vagyis töltött le alkalmazásokat meg beírta a fontosabb telefonszámokat.
- Minek neked akármilyen alkalmazás? - kérdezi felhúzva a szemöldökét.
- Igazából én sem tudom de azt mondta, hogy akkor használom amikor akarom.
- De azért óvatosan. Akármit megosztassz azt már sosem szeded le az internetről és megtalálhat akárki. - keresi a kezem a takaró alatt én pedig rákulcsolom és rá nézek.
- Ezeket most miért mondod? - kérdezem értetlenkedve.
- Mert nem akarlak újra leveszíteni. Újra visszakerülsz a rossz emberekhez. Nem tudnám kibírni, újra. - hajtja le a fejét.
- Nem fog meg történni. Ne aggódj. Vigyázok. - ölelem át a begipszelt kezemmel. Ő is átölel és a az álát a vállamra helyezi.
- Szeretlek. - mondom halkan majd megsimítom a haját.
- Én is szeretlek. - válaszolja és most már kettő kezével ölel át egyre szorosabban.
- Aludjunk mert holnap nekem iskola. - suttogom és még most se hagyom abba a haja birizgálását.
- Oké. - váll el tőlem. Majd kettő keze közé fogja arcomat és megsimítja hüvelykujjával. Egy hosszabb puszit ad a számra majd elenged és le kapcsolja a villanyt. Szembe fordulunk egymással, a halvány fényben látom, hogy mosolyog. Imádom a mosolyát.
- Jó éjszakát. - fogja meg a kezem és még közelebb jön.
- Jó éjt. - válaszolom majd lehunyom a szemem és pár perc múlva el is nyom az álom..