Szabadon vagy fogságban

9.rész

× 9.rész ×
Az ablakon át nézem még pár percig a kinti utcát, még nem kelt fel a nap.Abár télen nem is csodálom.
— Lucas. — eszmélek fel pár perc múlva és az ajtóhoz sietek.
Hát persze, bezárta az ajtót.
Pótkulcsot keresek az összes létező fiókban mígnem egy kis dobozban megtalálom és ki is nyitja a zárat.
— Lucas, jól vagy? — szaladok le a lépcsőn és a kanapéhoz megyek.
— Aha, de hogy hogy le jöhettél? — kérdezi és erőlkődve és az én segítségemmel felül.
— Nem jöhettem volna le, nincs itt, elment valahova.Egy másodperc alatt történt az egész. — ülök le és a fejem a tenyerembe temetem.
— De jól vagy ugye? — ölel át mire a vállára hajtom fejem és elsírom magam.Annyira szánalmas vagyok.Miért sírok, talán Jonah miatt?
Nem, dehogy is.Lucas miatt, meglehet.De igazából minden miatt.Szó szerint, nem tudom mi történik körülöttem.Addig amíg nem kezdett furán viselkedni Jonah minden rendben ment, viszonylag.Azota egy év eltelt és minden rosszra fordult.
— Min agyalsz? — birizgálja a hajam.
— Mindenen. — válaszolom mire elneveti magát, bárcsak tudná hogy ez az igazság.
— De azon belül. — fekszik hátra a kanapén és énis megyek vele, a mellkasára kerül a fejem.
— Azon, hogy miért történik velem ilyen sok rossz, és szörnyű dolog.
— Olyan sok? — kérdezi, értem mire céloz.Magára és rám, egy szóval ránk.
— Nem. — válaszolom és fel nézek rá ő pedig olyan lágyan csókol meg, hogy abba bele borzongok.
A sebes álára csúsztatom kezem és vissza csókolom..
Másabb mint Jonah, Lucas egy cuki és kedves fiú aki tudom hogy tényleg szeret engem és mindig velem lenne.
Jonah pedig egy durva és erőszakos ember, aki olykor kihasznál és talán nem is szeret.
— Alszol? — suttogom a mellettem fekvő fiúnak aki csak édesen szuszog mellettem pár óra múlva.
Csókót nyomok szájára és halkan kibújok mellőle és fel megyek.
Jonah még nincs itthon, és remélem nem is lesz egy hamar.
A szobába menve bebújok a meleg takaró alá és percek múlva elnyom az álom.
— Noah engedj be! — dörömböl valaki az ajtón, Jonah az.
Mikor ajtót nyitok majdnem hogy be esik rajta, de a kezei közé fogja arcomat és egy erőszakos hosszú csókot nyom a számra.
Elégge meglep de nem foglalkozok vele aztán, hanem az ágyra segítem.
Árad belőle az alkohol, valahogy sejtettem hogy inni ment vagy valami ilyesmi dologra invitálta magát.
— Meg akarlak baszni, Noah. — tornyusul felém kábán és a nyakam kezdi el szívni egy pillanat alatt.
— Be vagy rúgva, hülyeségeket beszélsz.
— Dehogy is, ez csak azok a mondatok amiket józanul nem mernék kimondani. — motyogja és le veszi a pólójat majd a nadrágját is, így végül csak egy alsónadrág marad rajta.
— Nem tudod mit teszel. — sóhajtok, mikor áttér az ádám csútkámra, próbálom vissza fogni magam de egyszerűen nem megy.
— Tudom hogy tetszik amit csinálok. — hajol a számhoz és szenvedélyes csókot add, nem olyan vadat, és erőszakosat mint az előbb.
— Aludj inkább. — tanácsolom elválva tőle, de ő nem hagyja abba, újra vissza tér a számra és elkezdi felhúzni a pólóm, keze végig siklik felső testemen és gyengéden simogatni kezdi..