11. fejezet - Színlelj amit csak akarsz, de tudod, hogy tetszik

193 3 0
                                    

A fejemet a mellkasára fektettem, és lehunytam a szemem. Hallottam ahogy a szíve enyhén dobog. Lassú és halvány volt, de volt. Kezeim remegtek ahogy levágtam a vérrel festett flaneljét, felfedve a jó tónusú és jól definiált hasizmát. 

Istenem. Vettem egy lélegzetet. Még soha életemben nem láttam félmeztelen fiút, ezért azt kívántam, hogy az arcom ne váljon vörössé. Kihúztam a golyót egy csipesszel, és a kezemet a golyó sebén tartottam, olyan nyomás alkalmazásával mint amire tanítottak. Egy törülközőt tartottam rajta, hogy megakadályozzam a vér ömlését, arra kényszerítve magam, hogy ne bámuljak le V-vonalára. Vettem egy tűt és egy cérnát, a saját szívem is gyorsabban vert, ahogy a lehető legjobban varrtam össze a lyukat a bőrén. Beharaptam ajkamat, és félre söpörtem a hajamat az arcomból, mély lélegzetet vettem, hogy megnyugtassam magam amíg el nem készültem. 

- Kész. - dühöngve hátradőltem. Bizonyára kínosnak tűnt, figyelembe véve azt a tényt, hogy az alsó törzsén ültem átfogva a derekát. Felálltam, majdnem el estem, ahogy mindhárman csendben álltak. A szemeim az iszapos lábaim felé fordultak, majd jött egy gondolat. 

- Szóval öm, vehetek egy zuhanyt? - a legédesebb hangon szedtem össze szavaimat enyhe dadogással. - Kérlek! - tettem hozzá, pazarolva  levegőmet miközben ártatlanul pislogtam. 

Úgy néztek egymásra mintha néma beszélgetést folytatnának a szemükkel. Luke el ment mellettem és felment a márványlépcsőn én pedig követtem. Nem tudom mi történt velem de azt hiszem ez csak a lábam fájdalma és a fáradtság miatt volt, de Luke felé futottam és  hátára ugrottam. Kuncogott, majdnem orra esett, de felkelt és hátulról megtámasztotta csupasz lábaimat, mintha malacka lovagolna fel a lépcsőn. Úgy éreztem, hogy a keze magasabbra kúszik a lábaimon, de minden alkalommal amikor el toltam őket csak magasabbra mentek. 

- Biztos, hogy rendben leszel? - kérdezte miközben el engedett, és mintha egy kisgyerekkel beszélne. 

- Igen, köszönöm. - mondtam szememet forgatva. - Ne hagyj ki túl sokat. - tettem  hozzá szarkasztikusan. 

- Igen tökmindegy, és ne menekülj el. - vágott vissza és a falnak dőlt karcsú ujjaival mutatva rám. 

- Valóban így gondolsz rám? - fájdalmasan pihentettem a kezem a mellkasomon ahol a szívem volt. 

- Gondolom csak veled kell lennem. - vállat vont és felém sétált. 

- Dehogy, semmiképpen. Itt fogsz ülni a szép kis seggeden. - erőteljesen ráztam a fejem, s felnéztem rá ahogy magasan felém tornyosult. 

- Tehát már megnézted a seggem? - mondta nyugodtan. A szemem pedig tágra nyílt a sokktól. 

- Nem! Mi? - elvesztem a szavaimban amelyek megpróbáltak egy jó visszatérésre gondolni, de nem tudtam mit kellene mondanom. 

- Esetleg szótlanul hagytam a kis Averyt? - gúnyosan válaszolt mire én oldalra hajtottam a fejem. 

Avery? 

Miért hívott így engem?

Az én nevem Ava...

Gondolataim félbeszakítottak amikor Luke hosszú ujjaival az arcomba intett, de csak vállat vontam arra gondolva, hogy valószínűleg csak hibát követett el. 

- Tökmindegy. - megforgattam barna szemem ami ma billiárdszor érezte magát így, majd futottam a régóta várt zuhanyom felé. 

- Ó és egyébként ne aggódj, azt hiszem aranyos segged van. - hangos sikoly hagyta el a számat miközben éreztem, hogy Luke keze keményen megsimogatta alsó felemet. Undorral ráztam a fejem miközben ő csak kacsintott. Dühös pillantást vetettem rá, mielőtt hallottam hogy nevetése tompul amikor becsuktam az ajtót.

Megnyitottam a vizet, és hagytam, hogy a folyamatos vízáram felmelegedjen. Lehúztam magamról a pólómat ami egyes helyeken el volt szakadva majd a tükörbe néztem. Visszameredtem magamra a széles tükörben látva valakit teljesen másként. A szeme besüppedt, mintha manapság nem aludt volna. A szeme alatt sötét vonalak húzódtak le az arcán. Még a gallyak darabjai és kóbor levelek is voltak a hajamba csomagolva. Amikor szedtem ki grimaszoltam. 

Nem tudom mennyi időt töltöttem el a testem minden centiméterét átsúrolva, de érettebbnek éreztem magam amikor a puha törülközőt magamra tekertem, végül rá jöttem, hogy nincs ruhám amire le tudtam volna cserélni. 

Arra számítottam, hogy Luke eltűnik de amikor ki nyitottam az ajtót ott volt. A lába kinyújtva volt a feje pedig a falhoz támaszkodott. A szeme be volt csukva, az ajkai el voltak válva egymástól ahogy a lágy horkolás távozott.  

- Öm, Luke? - Kérdeztem hangosan, de nem hallotta. Le térdeltem a földre, egyik kezemben a törölközőt tartva a másikkal pedig arcon csaptam. Úgy tűnt, hogy mindenki élvezte a fiú kínzását azáltal, hogy állandóan arcon csapta. 

Jó.

De olyan aranyosnak tűnt.

Várj, mi? 

Igen, azt hiszem őrült vagyok... 

- Mi van? - motyogta majd végül kinyitotta a szemét. 

- Ruhákra van szükségem. - mondtam félénken, ott ülve a lábai között vizesen és hidegen. 

- Szerintem teljesen meg leszel nélkülük. - mondta s a szemei elvonultak arcomról és lefelé bámultak. Nagyon idegesnek éreztem magam, magasabbra és szorosabbra tartva a törülközőt. Sajnos nem volt elég hosszú ahhoz, hogy el fedje az egész testem. Ahhoz elég volt hogy a felső vagy az alsó felemet el fedje külön külön, de nem mindkettőt. 

- Haha. - motyogtam. - Most már menjünk és a szemed ide nézzen fel.

- Nem maradhatunk itt? - suttogta hideg kezét a combomra helyezve. Fel ugrottam, nem tetszett amilyen közel volt hozzám. De nem hagyhattam figyelmen kívül  a bőrömön lévő bizsergető érzést. Az arcom felhevült ő pedig elmosolyodott. - Akkor gyerünk. - mondta magas hangon.

- Én nem így beszéltem. - dühöngtem.

- Azt tudsz színlelni amit csak akarsz, de tudod, hogy tetszik. - suttogott, ajkai közel álltak fülemhez, és csak álltam ott amíg elment, mintha semmi sem történt volna. 

Kikerülte fiókjait és egy ismeretlen dallamot dúdolt, be kellett vallanom, hogy valójában jól hangzott. El kaptam a dallamot amíg nem dobott nekem egy zenekaros pólót és egy boxert, majd elmentem átöltözni a fürdőszobába. Luke sokkal magasabb volt nálam, úgy nézett ki mintha egy rövidebb ruhát és egy rövid nadrágot viseltem volna. 

Vissza mentem készen arra, hogy elájult a matracán :D ehelyett pedig egy enyhe nyögés hagyta el számat amikor megfigyeltem ahogy a hátizma meghajlik amikor az ingét átváltotta egy frissre. 

Mi történt velem? 

Úgy éreztem magam mint egy kukkoló... 

Tehát szellemileg meghallottam és véletlenül bementem. Éreztem, hogy az arcom rózsaszínűre festi magát megint. 







Illegal * Luke Hemmings *[Magyar fordítás] JAVÍTÁS ALATT!Onde histórias criam vida. Descubra agora