Heart Soldier

V.

-Tényleg nem értem, miért állított ilyeneket.

-Mert akar téged. Ma este bizonyossá vált bennem ez a gondolat.

-És azt hitte én majd nem jövök rá arra, hogy nem mondott igazat? Vagy hogy ettől megváltozik majd a véleményem irántad?

-Az baj lenne, ha ettől nem változna meg a véleményed. -mosolyodott el.

-Nem változik meg a véleményem, mivel nem igaz. -léptem hozzá közelebb.

-És ha mégis?

-Kérlek, Chris. -simítottam végig az arcán.

-Tényleg nem vagyok hibátlan.

-Senki sem hibátlan. Én sem.

-Neked mi a hibád? Ne viccelj. Ártatlan vagy és tiszta.

-És teljesen hülye, ha csak a fele igaz annak, amit állítasz magadról, én pedig még ennek ellenére is veled akarok lenni. -búgtam immáron alig pár centire az arcától.

-Nem vagyok gyengéd. Nem vagyok. -suttogott. -Sem csodálatra méltó.

-Fogja be, katona, és ez most egy parancs. -közelebb hajolva egy hosszú, gyengéd csókot nyomtam ajkaira. Részeg voltam, az adott ekkora bátorságot és tudtam, hogyha most nem használom ki a lehetőségét annak, hogy hozzá tudok érni, legközelebb akkor lesz csak lehetőség rá, ha ő csókol meg, ugyanis józanon biztos, hogy nem lettem volna ennyire vakmerő és bátor. Kezeim izmos vállain pihentek, s ahogy ajkaim mozgásba lendültek, éreztem, ahogy elernyednek az izmai alattuk. Megadta magát, átadta magát a pillanatnak. Nem engedett el, csak finoman megmarkolta a lábaim és felkapott. Elvitt a bárpultig és felültetett rá. Két lába közt helyezkedtem el, úgy csókoltuk tovább egymást. Finoman a combomba markolt, ekkor egy pillanatra elszakadtam tőle. Lassan engedte el alsó ajkam, nagyon gyengéden csókolva.

-Istenem. Azt mondtad, nem vagy gyengéd. -sóhajtoztam. Mindketten hangosan vettük a levegőt egy pár pillanatig, közel maradva egymáshoz.

-Nem lehet, Elaine. Tényleg nem lehet.

-Lehet, de akkor is akarom.

Lassú csókot hagyott ajkaimon, majd hátrébb lépett.

-Józanodjunk ki. Nem akarom, hogy hülyeséget csináljunk, amit másnap megbánsz.

-Mikor csókoltál meg utoljára így egy nőt?

-Nem tudom. Nem emlékszem. Mindig minden fontosabb volt a csajozásnál.

Lepattantam a pultról és lehúztam a cipzárt a ruhámon. Elengedtem magam, már semmi nem számított. Ahogy felém fordult, épp földet ért a ruhám. Teljesen megmerevedve állt előttem.

-Mit csinálsz?

-Szeretnék elmenni fürödni. Miért? Mi a baj? Nem tetszik, amit látsz?

-Szerencse, hogy nem hallottad, mekkorát nyeltem.

Közelebb lépve kiléptem a ruhából. Ott állt mozdulatlanul és bámult.

-Olyan édes vagy. -suttogtam és a tarkójára simítottam a tenyerem.

-Biztosan tudod magadról, milyen hatást gyakorolsz a férfiakra. Gyönyörű vagy. Minden porcikád tökéletes.

-Tényleg? Szóval nincs gyerek testem? Még ilyet. -ironizáltam.

-Elaine, kérlek! -csukta be a szemeit. Melleire simítottam a tenyereim. Csodálattal bámultam őt, tenyereim alatt pedig megfeszült kőkemény mellizma.