47.rész - Végre otthon

1.2K 62 0
                                    

Lauren szemszöge:

Leparkoltam a ház előtt. Nagy levegőt vettem, megfogtam az aktatáskát és elindultam mérgesen a ház felé, Camz pedig mellettem. Benyitottam az ajtón és az emelet felé mentem.

-Lauren várj, még nem is szóltunk neki, hogy itt vagy - kiált utánam az egyik őr.

-Az irodájába várom - mondom mérgesen és csak mentem tovább.

Bementem a jól ismert ajtón. Az író asztala előtti fotelokba ültünk egymás mellé Camilaval. Idegesen doboltam az asztalon közben folyton, másodpercenként néztem a falon lévő órára. Annyi gondolat járt a fejembe. Mit csinálhatott Ashhel? Miért nem jön már? Vajon Ash jól van? Ha valamit csinált vele, a puszta két kezemmel fogom megölni itt helybe.

Több, mint húsz perce itt ülök már az irodájába és még mindig nem jött meg. Az idegeimmel játszik, mint mindig. 

Katie mindig is piszkosul játszott, legyen szó bármiről. Mindig ő alkotja a szabályokat és aki nem tartja be azokat, annak annyi. Az ajtó elkezdett nyitódni, mire oda kaptam a fejemet.

-Ooo, nem számítottam vendégekre - nevet fel és leült az asztala mögé.

Az asztalra tettem az aktatáskát majd oda csúsztattam elé. A táskára néz majd rám. Elgondolkodik valamin. A táskát megfogja és beteszi az asztal alá.

-Nem számoltad át - lábaimat elkezdtem fel-le mozgatni. Camila a combomra teszi teszi kezét, így azt abba hagytam.

-Hogy vagy Lauren? - dől hátra a székbe Katie.

-Ne játsz tovább Katie. Hol van Ash? - kérdem türelmetlenül.

Nevetve felállt, majd elő vesz a fiókjából egy fertőtlenítőt, illetve kötszert. Teljesen beparáztam. Miért kell ez neki? Bántotta Asht?

-Camila drágám, segítenél? - kérdi és megmutatja a lánynak az alkarját, mire kissé eltátom a szám.

Egy hatalmas vágás nyom volt ott, de nem mainak tűnt. Pár naposnak.

-Mi történt? Ash jól van?

-Hmm megvágott még tegnap. Gondolkodtam, hogy megölöm, de emlékeztett valakire. Szóval semmi baja. Vagány egy csaj.

Camila bele fújja a sebbe a fertőtlenítőt, mire Katie az ajkába harap, de semmi más jelét nem mutatja a fájdalomnak.

-Katie kiszórakoztad magad. Most már áruld el, hol van Ash - annyira sebezhetőnek éreztem magam. Már a sírás küszöbén álltam.

-Nyugi. Pihennie kell. Kicsit játszadoztunk és teljesen kifáradt szegény lányka - kacsint rám mosolyogva.

-Mit csináltál vele? - mérgesen felállok a fotelból.

-Annyira szűk volt. Sejtettem, hogy szűz, de mivel veled kavar így úgy voltam vele, hogy már tuti nem az. Pedig az volt. Kár, hogy csak akkor tudtam meg, mikor megláttam a véres lepedőt. Annyira vad volt az ágyba. Az ilyen nagyon ritka - kezd el provokálódni.

Elindultam felé, de Camz gyorsan közénk állt és felém fordult.

-Lauren, ezt akarja elérni hát nem látod? Élvezi, hogy bosszanthat. Ülj szépen vissza a helyedre és nyugodj meg. Ashnek nincs baja - suttogja fülembe és vissza nyom a fotelba.

-Nos lányok, rég voltatok itt. Tudjátok, szívesen bevenném Asht is az üzletbe. Szerintetek jó ötlet?

-Ő soha nem kezdene olyannal, mint te - lesajnálóan végig néztem Katien.

Kegyetlen szerelemWhere stories live. Discover now