Kimentünk a divatból

Foglalt a szíved

《Boldizsár szemszöge》

Búskomor ábrázatomat Peti nem tűrte sokáig és kerített nekem egy randi partnert. Hisz kutyaharapást szőrivel, újabb szerelembe akart hajszolni. A hetek alatt beszéltem is párszor a nőszeméllyel bár nevét meg sem jegyeztem ez idők alatt. Ma van a nagy nap, a randi. Annyira nem akartam elmenni hogy fájt. Egy étterembe mentünk ami inkább egy pizzéria. Kicsit magamra voltam mérges hogy nem tudok ellent mondani Petinek. Az útvonalamat kissé meghosszabbítottam az étteremig hogy kiszellőztessem a fejem. Este volt már és a neon világítások közepedte elém tárult Anasztázia arca, száz és száz példány számban. Szememnek alig hittem és már léptem is az újságoshoz. Vettem is egyet magamnak már a címlapokon néz vissza rám. Meglepett már a cím is:
AZ ÉV NŐJE, HORVÁT ANASZTÁZIA RIPORTJÁVAL ÉS PIKÁNS KÉPEIVEL!
Pikáns képek? Bele sem mertem lapozni inkább eldugtam a táskám mélyére. Beléptem az étteremben és a szőke bombázó már rám várt. Arcon puszilt és bemutatkozott, leültünk rendeltünk. Szokásos sablon kérdésekkel árasztottam el ami elég felszínes de reméltem lepattintja. Szerintem pontosan az ellenkező reakciót váltottam ki. A vacsora után hazakísértem és a kapualjban úgy letámadott hogy nem jutottam haza.
Reggel felkelve az egész nem tűnt olyan jó ötletnek mint kezdetekben. A lány aludt én elintéztem a dolgaimat és kiültem a konyhájába előhalásztam az újságot. Olvasni kezdtem először a riportot akkor is ha megőrjítettek a pikáns képek. Az utolsó pár soron akadt meg a szemem.
《- Mindenki már csak egy valamire kíváncsi a villám riportban: hogy állsz a szerelemmel?
- Most...karriert választom inkább.
- Mondhatni nem talált meg Ámor nyila?
- Mondhatni.》
Leesett az állam nem is tudtam hogy a csalódásban vagy a döbbenetben. Ekkorát miért hazudik? Vagy lehet igaz? Egyszeri alkalom lettem volna?  Lapoztam tovább és még jobban leesett az állam a képeken. Volt egy melltartó nélküli amikor kiengedett haja a hátára omlik és karba tett kézzel áll profilt a kamerának. Eszembe jutott hogy amikor nálam aludt milen gyönyörű is volt smink nélkül ugyanúgy mint a képeken.
- Szép dolog mondhatom az első éjszaka után más nőket nézegetsz!- nevetett felkelve. Én ijedtemben összecsaptam az újságot de egy részleten meg akadt a szemem.
- Lehetek bunkó?
- Legyél!- mondta a kávéját kavargatva.
- Mi a teljes neved?
- Maglódi Eszter.
- Bazdmeg.
- Hogy mondtad?
- Öhm...akkor te írtad ezt a riportot?- kérdeztem mire ő felém hajolva ránézett az újságra.
- Aha, mert?
- Öhm...bazdmeg...ja seeemmi.
- Nekem Peti azt említette hogy kulturált vagy.
- Bocsi.
- Anasztázia igazán szép lány. Megérdemelte a győzelmet.- mondta terelve a témát.
- Gyönyörű...és mondd, komolyan gondolta amit a szerelmi életéről mondott?
- Hát gondolom. Csak nem akarsz nála bepróbálkozni? – viccelődött de mikor rám nézett, arcáról lefagyott a mosoly- Csak egyszer beszéltem vele és nem hozlak össze vele!
- Nem, nem kell. Már majdnem sikerült egyedül is. – mondtam halkan és már öltözködtem.
- Mit mondtál? Miért érdekel ő?
- Mert...mert...szeret engem...
- Téged? Pont téged?
- Igen, azt hiszem.
- És te?
- És én?
- Szereted te barom?
- Nem...nem tudom...talán...
- Nem vagy talán terhes! Vagy terhes vagy, vagy sem!  Köztes nincs.
- Alig ismerem!
- És? Ő ismer? Neki ment téged szeretni?
- Nevetséges!
- Miért lenne az?
- Mert az! Na jó mentem tanítanom is kellene még ma.- mondtam kissé idegesen.
- Okés akkor ezt egyszerinek veszem.
- Minek?
- Annak hogy nem keresel majd többet.
- Miért ne kereshetnélek?- mondtam az ajtóban állva.
- Mert neked foglalt a szíved,drága. Csak nem tudsz róla. – ránéztem és kicsit bólintottam. – Ne nézz bociszemekkel. Nem tehetsz róla, nem is jöttél be annyira.
- Ez sertő.- nevettem el magam. Igaza van, már csak a szót kell gyakorolnom.