𝐀𝐥𝐨𝐧𝐞 - 𝐏.𝐌.

2. rész

- Na, csodás - mondtam magamban. - Valaki ismerkedni próbál velem... jej - forgattam a szemem.

Inkább lementem enni valamit. Csináltam egy párizsis szendvicset, és visszamentem vele a szobámba. Miközben ettem, zenét hallgattam.

A nap további részében igazából nem csináltam semmi értelmeset. Apu hazaért, kellően kifaggatott, hogy milyen volt a napom, stb.

Kb. éjfél körül végre készültem aludni, mikor jött egy üzenetem Moormeiertől.

Payton Moormeier: heyy, mizu?

Szinte tudomást sem vettem róla, mentem aludni.

*-*-*-*-*-*-*-*-*-*-*-*-*-*-*-*-*-*-*-*-*-*-*

Másnap épp a suliba tarottam, mikor valaki megkocogtatta a vállam.

- Jó reggelt, Álomszuszék! - sétált mellém Payton. - Írtam neked tegnap este... nem írtál vissza - vágott kisgyerekes, duzzogós fejet.

- Aludtam. - fogtam rövidre a választ.

- Aha, nyilván azért volt egy zöld pötty a profilod sarkában. - viccelődött.

- Jó na, csak készültem.

- Tehát nem aludtál még. Tehát visszaírhattál volna egy "bocsi hülyegyerek, megyek aludni, holnap tali"-t - mosolygott.

- Jólvan. Nyertél Moormeier. - hagytam rá a dolgot. Erre ő csak elégedetten mosolygott.

Egyszerre léptünk be a terembe, mire mindenki "húúú"-zni kezdett.

- Mivan, nem láttatok még fehér embert? Parasztok - kérdeztem

- Hagyd őket, mindigis ilyenek voltak..

Matekkal kezdtünk, és már vagy 5 perce ment az óra, mikor belépett egy srác. Nem emlékszem, hogy láttam volna tegnap...

- Jó reggelt! - köszönt, majd elindult a leghátsó pad felé. Ahogy elhaladt az enyém mellett, gyorsan végig nézett rajtam, majd ugyan olyan kifejezéstelen arccal leült.

- Pszt! - böktem oldalba Paytont. - Ő ki? - kérdeztem suttogva, és a fejemmel a srác felé biccentettem.

- A srác? Daniel Cox.

Hátranéztem, de addigra a fiú fején már egy kapucni volt. Így már rögtön beugrott, hogy ki ő. Láttam őt tegnap is, ugyan így ült, kapucniban.

- Miss Clark? - szólított fel a tanár.

- 45,5⁸ - súgta Payton.

- 45,5⁸ - mondtam a tanárnak hangosan.

Szúrós szemekkel nézett rám a nő, majd folytatta az unalmas óráját. Király, ez az első órám vele, és már puszipajtások lettünk. Nagyjából így képzeltem el, nem fogok hazudni.

Na csáááá!
Mizu? Remélem jól vagytok!
Itt az új rész, tudom, rövid lett, de meghalok a tanulásba és hegedűm is lesz nemsokára. Szóval mára ennyi, but hope you like it.
Puszii❤