𝐀𝐥𝐨𝐧𝐞 - 𝐏.𝐌.

25. rész

- Jöjjön már az az Istenverte mentő! - hallottam meg Payt ideges hangját.

- Attól még, hogy ideges vagy, nem jönnek előbb... - mondta halkan Josh.

- De bazdki elájult, és nem kel fel fél órája! - kiabált kétségbeesetten.

- Hé, nyugi, minden rendben lesz! - mondta Nessa, de az ő hangja is remegett.

Egyszer csak elkezdtem köhögni, és legalább fél liter vizet kiköptem.

- Úr Isten de szarul vagyok! - nyitottam ki lassan a szememet. Egy napozóágyon feküdtem, és mind az 5-en körbeálltak.

- Hogy vagy? - guggolt mellém Payt, és tekintetében temérdek aggodalmat láttam.

- Szarul - nyögtem ki, majd megint elkezdtem köhögni, mire óvatosan rátette tenyerét a kézfejemre.

- Itt van a mentő! - nézett oldalra Ant.

- Jó napot! - szaladt hozzánk két férfi.

- A szart jó... - motyogta Avani.

- Hogy érzi magát? El tudja mondani a nevét? - kérdezte az egyik.

- Lia Clark.

- Emlékszik a történtekre?

- Nagyjából - mondtam halkan, majd újra rámtört a köhögés.

~2 nappal ezelőtt~

- Na, mit csináljunk? - huppantam le Payton ágyára.

- Pakolj! - utasított Josh.

- He? - kérdeztem vissza.

- Pakolj! - mondta Anthony is.

- Hova? - értetlenkedtem.

- A bőröndödbe! - vette elő az ágy alól az említett tárgyat Payt.

- De...

- Gyerüüünk!

- Lányok? - néztem rájuk kétségbeesetten.

- Mi már összepakoltunk otthon - mosolygott Avani.

- De... mi?

- Jajj gyerünk mááár! - húzott fel az ágyról Ness.

- De... de hova? - böktem ki.

- Azt mi sem tudjuk. Csak annyit, hogy valami olyasmi helyre, ahova kell bikini - mondta Avani.

- De én nem hoztam ide magammal fürdőruhát! Csak Apáméknál van - húztam el a számat.

- Akkor majd veszünk ott!

- De akkor... meleg lesz, nem?

- Gondolom... - rántotta meg a vállát Nessa. - Én nyári ruhákat raktam el, mert ha tengerpart, akkor meleg lesz. Szerintem.

- Én is nagyrészt nyárias ruhákat pakoltam, de nem tudhatjuk biztosan, mert azok ott - nézett szúrós szemmel a fiúkra Avani. - Nem hajlandóak mondani semmit, szóval azért rakj pulcsit is. A biztonság kedvéért.

- A pulcsikról én gondoskodom - mosolyodott el Payton.

- Ahamm - vigyorogtam.

*-*-*-*-*-*-*-*-*-*-*-*-*-*-*-*-*-*-*-*-*-*-*

Amíg nem indult el a magángép, Payt és Ant nagyon jól elvoltak. Kiabáltak egymásnak minden baromságot, mi meg Josh-al és a lányokkal nevetésünket visszatartva hallgattuk a világ legértelmesebb párbeszédét.

- Van rágód Moormeier? - kurjantotta Anthony.

- Van hát! - kiabált vissza. Megjegyzem, maximum 2 méterre ültek egymástól.