Más szemmel a világ 《BEFEJEZETT》

Tárd ki az igazságot

- Beszélnünk kell!

Az igazgató kérdőn a maszkos szemébe nézett. Reménykedett benne, hogy nem azt akarja mondani, amit ő gondolt magában. Mert tisztában volt vele mi történik vele, de nem tudott szabadulni. Az érzelmek fogságba ejtették és a torkánál fogva fojtogatták őt minden egyes nap egyre jobban. Többször is úgy érezte, hogy most vége van és megszabadult, de aztán visszaesett. Újra belekerült abba a végtelen mókuskerékbe, amiből nagy harcok árán kitört. Egy ideig küzdött, harcolt magáért és az iskoláért, de aztán feladta. Mert a szörny a fejében folyton csak azt mondogatta, hogy
Nem érsz semmit!
Ők elment és soha nem fog már visszajönni!
Senki sem törődik veled. Jobb lenne, ha nem is léteznél!
Nézd meg most is mit tettél! Szenvednek körülötted te pedig nem teszel semmit! Egy szörnyeteg vagy!

Ő pedig nem akarta. Nem akarta elhinni, amiket mondott és az elején süket fülekre találtak ezek a szavak, de aztán fordult a kocka és már nem tudta őket kiszorítani. Ott harsogtak a fejében és nem hagytak nyugtot neki egy percre sem. Először csak akkor törtek elő, amikor egyedül volt, de később minden pillanatban csak ők jártak a fejében. Mint egy idegesítő dallam, amit az ember nem tud kiverni a fejéből. Ők is olyanok voltak.

- Igazgató!- szólt halkan a maszkos, aki még mindig előtte állt. Oly annyira a gondolataiba merült, hogy el is feledkezett magáról.
- Én megértem magát. Megértem mi folyik magában nap mint nap. Mások talán nem látják, de én átlátok azokon az álmosolyokon. Látom a szemében, azt az árnyat, ami az én szememben is sokszor ott van. Nem csak az enyémben. Hanem az iskolában több gyereknek is. Maga az egyetlen reményünk. Az egyetlen, aki tud valamit tenni. Aki segíthet nekünk!

A férfi először nem értette mire gondol és honnan vette ezeket, de aztán belé hasított a tudat, hogy ő az előbb hangosan beszélt magához. Mint a hetekben többször is. Csak most az volt a bökkenő, hogy a maszkos is ott állt előtte.

- Te ezt nem értheted! Az a fiú nem csak egy diákom volt- suttogta, de az előtte álló mégis meghallotta és mindentudóan a férfire nézett egy szomorú mosollyal.

- De értem. Mert tudom, hogy a fia volt...- mondta, mire a férfi villámgyorsasággal kapta fel a fejét.

- Honnan tudsz erről? Hiszen direkt titkoltam, mert-

- Mert védeni akarta. Tudom. A fia megkeresett engem egyik nap. Nagyon letört volt. Elmesélte, hogy maga nem akarja felvállalni őt és nem értette miért. Akkor mindent elmondtam neki. Ő még nem értette mi folyik ebben az iskolában. Elmeséltem neki, hogy ön csupán a védelme miatt nem híreszteli a fia személyét. Csak védeni akarja, mert tudja, hogy milyen gyötrelmeket kellene átélnie, ha megtudnák ki ő. De sajnos ez sem mentette meg őt teljesen.

- Mi történt vele?- kérdezte a férfi. Tudta, hogy fájni fog és tudta, hogy talán még nagyobbra szakad a szívén a seb, de mégis tudnia kellett, hogy mi történt. A fiát nem tudta már megmenteni, de talán még több száz diákot igen.

- Az elején még békén hagyták. De aztán meglátták egyszer a gyenge oldalát és onnantól nem volt nyugta. Mert ez a kulcs ebben az iskolában. Hogy mindig kemény légy és soha ne láthassák azt, ami benned folyik. Mert akkor pont mint a sasok lecsapnak rá. Nem törődnek veled, a szíveddel, mert ők nem értik, hogy mély sebeket vágnak beléd. Vakok pont mint ahogy mások is. Sokan hallgatnak, mert félnek, hogy ebbe az ördögi körbe kerülnek. Én magam is abban vagyok. El sem tudja képzelni mennyi mindenre rá tudnak venni valakit zsarolás útján. Szinte mindenki sarokba van itt szorítva vagy már belé táplálták, hogy ő csak ezt érdemli, mert egy szánalmas kis korcs. Nem nevezhetem meg kik ők, de tudnia kell. Még ön sem lát mindent. Olyan szervezések folynak a háta mögött, amikről fogalma sincs.

- Múlt héten kaptam egy levelet. Fogalmam sincs kitől kaphattam és azt hittem tőled jött- kereste elő majd átnyújtotta azt.

A maszkos némán olvasta míg el nem ért az aláírásig. Vörös sólyom. Mintha csak áramütés érte volna kiesett a lap a kezéből és bár az igazgató a maszk miatt nem látta, de egy könnycsepp gördült végig az arcán. Jól tudta ki az. A másik maszkos. Aki az elején bizalmat szerzett nála és beépült a bandába. Jól tudta azt is, hogy aki ott lebukik valamilyen módon, annak csúnya következményei lehetnek. Azonnal tárcsázta a számot, de az kisípolt. Idegességében a földhöz vágta a telefonját, ami apró darabokban ért földet.
Az igazgató csak döbbenten nézte őt. Rá akart kérdezni mi folyik itt, de látva az előbb történteket csak csendben figyelte.

Lassan lerogyott az asztal elé helyezett székek egyikére és a férfire nézett. Az meglátva a könnyeket a szemében olyat tett, ami még őt is meglepte. Megszüntetve a távolságot kettőjük között egy szoros ölelésbe vonta őt. Először ő is meglepetten el akart húzódni, de a maszkos szinte azonnal köré fonta a karjait. A férfi nem szólt semmit csak szorosan ölelte. Nem engedte el, mert tudta, hogy erre van szüksége. A hetekben talán neki is csak ennyi kellett volna. Egy ölelés bárkitől, hogy érezze mégsem olyan jelentéktelen, mint amilyennek a hangok mondták őt.

Pár perc elteltével aztán a maszkos engedett szorításán jelezve, hogy ki szeretne szállni a férfi karjai közül. Ő elengedte, de ott állt továbbra is előtte és várta, hogy magától mondja el mi a fene történt az előbb.

- Mint olvashatta az első levélben kód neveket használunk egymás között. Így senki még csak nem is sejti kiről is szólnak azok a megtört sorok. De egymás között is ezeket használjuk. Gyűléseket szoktunk tartani, ahol mindenki maszkban jelenik meg így nem kell szégyellnünk magunkat vagy félni, hogy meglátják a gyenge oldalunkat. Itt is azokat a kód neveket használjuk. Sokféle van. Nekem is van egy. Az első levélben, amit olvasott említettek egy Vörös Bagoly és egy Blue nevű személyt. Vörös Bagoly én vagyok. Én vagyok a vezére ennek az egész szervezetnek. Azonban rajtam kívül még két ember van. Az egyik az ön fia volt vagy ahogy mi neveztük Blue. A másik pedig Vörös Sólyom, akitől a levelet is kapta. Ő beépült egy csapatba, aki ennek az egésznek az okozója az iskolában. Attól tartok lelepleződött, ami ennél a csapatnál nem jelent jót!

- Miért mit jelent?

- Halált.