"-Most komolyan azt kéri, hogy nyugodjak meg, mikor a párom ott -mutattam az orvos mögötti faajtóra - fekszik amögött a kibaszott ajtó mögött, és én még azt sem tudom, hogy mi a baja?! - keltem ki magamból."
♥︎𝙅𝙄𝙆𝙊𝙊𝙆
Oops! This image does not follow our content guidelines. To continue publishing, please remove it or upload a different image.
"Azon az estén kezdődött minden."
Szabadságom már lassan két napja tart, kedd reggel van, én pedig pakolom a ruháimat, mert Jungkook hamarosan itt van értem.
Épp az egyik legaranyosabb pizsamámért túrtam fel az egész ruhásszekrényem, mikor rezgett a telefonom. Valahol. Fogalmam sincs hova dobtam el, tehát most azt is kereshetem.
Miután meglett -sikeresen bedobtam az ágyam mögé- megnéztem, hogy milyen értesítésem érkezett. Jungkook írt.
"Fél óra múlva ott vagyok érted." -írta. Gyorsítottam a pakolási tempómon, hisz még a hajamat is szeretném megcsinálni. Átöltöztem, felvettem magamra a kedvenc piros-fekete csíkós hosszúujjú pólómat, lábaimat pedig egy fekete, kényelmes otthoni nadrágba bújtattam.
-Szia -köszöntem neki, miközben beszálltam autójába. Táskámat és a két üveg sojut a hátsó ülésre tettem. -Szia -viszonozta köszönésem, s beindította a motort. Az utat végig dumáltuk, volt szó mindenről a buliktól kezdve a videójátékokig.
-Miben fogadjunk, hogy elverlek benne? -kötekedtem. Valamiféle autóversenyzős játékról kezdett beszélni, mikor elkezdtem pimaszkodni vele. Nem válaszolt, csupán ajkait beharapva figyelte az utat, ujjaival a kormányon dobolt. -Fogadunk? -vezette rám egy pillanatra tekintetét. Hümmögtem, mire ismét csend telepedett ránk, csupán a rádióban szóló dal ment.
-Jungkook, chipest akarok enni -nyafogtam, mikor már egy másfél órája nála lehettünk. -Most nyomtál be egy egész zacskóval, nem volt elég? -kérdezte döbbenten. Számat lebiggyesztve néztem rá, mire gyengéden hasamra csapott, s felpattant a kanapéról. -Öltözz, elmegyünk a boltba -sóhajtott, én pedig már fel is vettem a cipőmet.
-Ezt akarod?! -akadt ki teljesen, mikor levettem egy hatalmas zacskót a polcról. -Dehát ez nagyobb, mint te! -folytatta. -Ezt -mondtam szűkszavúan. Kissé elbambulhattam, hisz arra eszméltem fel, hogy Jungkook felém tartja a telefonját, készített rólam egy fotót.
Oops! This image does not follow our content guidelines. To continue publishing, please remove it or upload a different image.
"Azóta is nagyon sokat jelent nekem az a kép, hiába én vagyok rajta. Hiszen rád emlékeztet."
Megmutatta a képet, amitől nekem fintorognom kellett. Elég bután néztem ki rajta. Kértem tőle, hogy törölje ki, de nem válaszolt semmit, aztán zsebébe csúsztatta a készüléket. Vállat vonva indultam el a kassza felé, hogy végre magaménak tudhassam a hatalmas zacskó chipset.
-Boldog vagy? -dobta le kocsikulcsát a dohányzóasztalra. -Igen, köszönöm -vigyorogtam rá. -Egyébként, kitaláltam a fogadás tétjét. -guggolt le a játékkonzol elé, hogy elindítsa a játékot. -Mesélj -kértem, miközben a nem rég szerzett ropogtatnivalómon nyamnyogtam. -Ha én nyerek, adnod kell egy puszit nekem -nyomta a kezembe az egyik kontrollert. Köhögnöm kellett, hisz a véletlen folyamán félrenyeltem az ételt. -Ha veszítek, veszek neked még valamit nasit -huppant le a kanapé másik felébe, ahol aztán elterült.
"Mikor ismertetted velem az ötletedet, abban a pillanatban döntöttem el, hogy veszíteni akarok."
