Az új szomszéd

Huszonhetedik fejezet:

A nap további részében nem történik semmi különös. Az osztályfőnököm mondott pár fontosabb infót. Sammel megbeszéltük, hogy ugyan haragszom még rá egy kicsit, de barátok maradunk továbbra is. Elújságoltam nekik, hogy ma átjön hozzánk Luca, és hogy nálam is alszik. Elmondtam, hogy mi történt köztünk tegnap. Csodálkozva hallgatták. Örülök, hogy mindenben mellettem állnak, és nem lenéznek, mint ahogy azt egyes emberek tennék.

Már a járdán sétálok, mikor meglátom Lucat. Kocsijában ül és néz ki a fejéből.

-Szia. -Megkerülve az autót beszállok mellé.

-Szia, szerelmem. Milyen napod volt? -Közelebb hajol és megcsókol,majd elindulunk hazafele.

-Egész jó, és neked?

-Tűrhető volt. Már vártam, hogy hétvége legyen és veled lehessek...Tényleg! Mit szóltak szüleid az ötlethez? -Tér rá a tárgyra.

-Apával beszéltem még csak, de ő megengedi. -Közlöm boldogan.

-Örülök neki. -Vet rám egy pillantást mosolyra húzott szájjal.

-Én is, nagyon. -Mosolygok vissza rá.

A ház elé érkezünk. Elköszönök.

-Akkor, nyolckor találkozunk. -Nyomok egy búcsúcsókot ajkaira, majd elindulok a házba.

Mikor beérek és körülnézek, anya a konyhában egy törlőkendővel kezében az ablakon bámul ki.

-Szia. -Észrevesz.

-Szia. Az ott Luca volt? -Jaj, ne.

-Igen. -Válaszolom megszeppenve.

-Újra együtt vagytok? -Leül az asztalhoz én pedig mellé.

-Ami azt illeti, igen...Megoldható lenne, hogy ma nálunk vacsorázzon, és itt aludjon? Apát már megkérdeztem, és igent mondott rá.

-Tényleg? -Bólintok. Félek válaszától. -Jó, legyen. Remélem, még egyszer nem lesz baj. -Feláll és mosogatni kezd. -Bevallom, mikor elsőnek itt volt, jó benyomást tett. Örülnék, ha újra jó véleményem lenne róla. -Rám néz egy pillanatra, mire bólintok. El sem hiszem, hogy belement.

-Köszönöm. Megígérem, hogy így lesz. -Odasétálok hozzá és megölelem. Felsietek a szobámba megírni a leckéket, majd elmegyek fürdeni. Ez egy órát igénybe vett, mert zenét is hallgattam közben.

Már az ágyon ülök és a közösségi oldalakat nézegetem, mikor bejön hozzám a húgom.

-Ma tényleg átjön a barátod? Anya mondta, mielőtt megkérdeznéd. -Mondja boldogan és kicsit izgatottan.

-Igen, átjön, hogy bemutathassam. -Rakom le a telefont magam mellé.

-Remélem jó fej lesz.

-Nyugi, az lesz.

-Amúgy nem csak ezért jöttem.

-Mi az, Kathy? -Aggódok hirtelen és közelebb húzódom hozzá.

-Az osztályunkba jött egy új fiú, és hát..Nagyon tetszik. -Mondandóját halkabban mondja a szokásosnál, még el is pirul kicsit. Egyem meg, de aranyos.

-Rendes srác?

-Igen, vagyis nem tudom. Még nem mertem beszélni vele. -Temeti kezét arcába.

-Hát akkor itt az ideje, hogy beszélj vele. Hétfőn bemész szépen, és kezedbe veszed az irányítást. Rendben?

-Rendben. -Mosolyog rám, majd megölel.

-Köszi, a tanácsot. -Feláll és kimegy.

Végre nyolc óra. Gyorsan lesietek a lépcsőn. Csengetnek is. A többiek a nappaliban ülnek, tévét néznek.

-Szia. -Mosolyogva nyitok ajtót. Luca egy fehér ingben, jól fésült hajjal, fekete farmerben álldogál, hátra tett kézzel. Annyira helyes. Imádom, ha ki van öltözve. Ő nem nagyon szereti, pedig iszonyatosan szexi benne.

-Szia. Hoztam neked valamit. -Nyújt át maga mögül egy csokor virágot. Megszagolom. Jellegzetes rózsa illata van. Kedvenc virágom.

-Ó, nem kellett volna, köszönöm. -Nézek vissza rá. -Gyere csak be. -Jobban kitárom az ajtót.

Akkor kezdődjék az este.