A sors keze [Kempf Zozo FF]

Nem ismerlek

Az éjszaka nem aludtam valami jól. Minden kisebb zajra felébredtem és ezen az se segített, hogy a szomszéd szombat lévén kerti partit tartott, ahol voltak vagy 20-an gondolom a nagy hangzavarból. Hajnali négykor megelégelve ezt az állapotot kikeltem az ágyból és magamra húztam a fekete selyem köntösöm, és lementem a konyhába ügyelve, hogy fel ne keltsem fel a nagyit.
Csináltam magamnak egy kávét és kimentem a teraszra.
Beni békésen szunyókált az óljában és még az érkezésemre sem kelt fel. Levetettem magam az egyik székbe és elmerültem a gondolataimban.
Bambulásomból a kerítés alatt átmászó dagi mopsz zökkentett ki. Ijedten kaptam a fejem az öreg németjuhászra ,de megnyugodtam mikor rájöttem, hogy még mindig nyugodtan alszik. A kiskutya amint észrevett elkezdett rohanni felém.
-Hát te kisöreg?-mosolyodtam el és guggoltam le a kiskutyához. Megsimogattam a fejecskéjét és a kezembe vettem, hogy visszavigyem a gazdájához. Halkan lépkedtem egészen addig, amíg el nem hagytam a nagyi kertjét, mert nem ismertem annyira Benit és nem tudom mi lett volna a reakciója, ha meglát egy idegen kutyát. A kapu előtt állva gondolkodtam, hogy csengessek vagy csak simán nyissak be. A második opció mellett döntöttem, mert nem hiszem, hogy meghallanák, hogy csengetek.
Megigazítottam magamon a köntösöm és kinyitottam a kertkaput, ami eddig takarásban tartott.
Mind a 15 személy, ha jól számoltam rám kapta a tekintetét.
-Nem szeretnék zavarni, de ez a kissrác átszökött hozzám.- tettem le a kezemben fészkelődő kiskutyát, aki amint talajt ért odafutott egy sráchoz. Gondolom biztos ő a gazdája.
-Csumpiii szabad ilyet?-dorgálta meg a kiskutyát. A kutya mit sem törődve gazdája szavaival futott tovább. A srác rám kapta a tekintetét és elég feltűnően végigmért. Megrázta a fejét majd elindult felém.
-Nem ismerlek téged...-kezdte volna el, de félbeszakítottam.
-Legközelebb jobban vigyázz rá.-mondtam , és indultam volna vissza, de elkapta a csuklóm.
-Hogy hívnak?-kérdezte a srác. Barna szeme volt és barna haja. Telt ajkai voltak és volt egy cuki anyajegy a szája sarkánál. Izmos volt, de nem az a túl kigyúrt. Olyan pont tökéletes alkata volt. Egy fejjel volt magasabb nálam.
-Nagy Gréta.- nyújtottam a kezem. A srác viszonozta a kézfogást és ő is bemutatkozott.
-Kempf Zoltán, de mindenkinek csak Zozó.-ismerősen csengett a neve, de ebben semmise jutott el az agyamig, mert elvesztem azokban a gyönyörű barna szemekben. Basszus Nagy Gréta térj észhez. Most léptél ki egy kapcsolatból, de te már máris új pasi után leskelődsz.
Fejemet megrázva zökkentettem ki magam a srác bámulásából. Ő az előbbi cselekedetem kuncogva fogadta.-Új vagy itt ugye? Nem ismerlek.-mondta miközben kikísért.
-Tegnap költöztem a nagyimhoz. Soproni vagyok igazából.
-Hű, és hogy-hogy Gyulára jöttél?-kérdezte, miközben egyik lábát megtámasztotta a kerítésen.
-Minnél messzebbre akartam jönni otthonról, és a nagyim meg a legjobb barátnőim is itt élnek.-mondtam és összébb húztam magamon a köntösöm, mert kezdtem fázni. Nekem is sok eszem van. Kijövök csak egy köntösben, habár én nem ismerkedni indultam dehát Csumpi megzavart.
Azt vettük észre Zozóval, hogy a nap első sugarai kezdik megvilágítani az eget. Basszus ennyit beszélgettünk volna?
Megtudtam, hogy szeret BMX-ezni és, hogy nyaranta táborokat szervez. Pesten szerzett diplomát és van két kutyusa.
-Én azt hiszem, hogy megyek vissza aludni.-mondtam miközben ásítottam egy nagyot.
-Örülök, hogy megismerhettelek.-ölelt meg, ami egy kicsit váratlanul ért.
Aznap mikor újra az ágyamban találtam magam a szomszéd sráccal álmodtam.
____________________________
A telefonom hangos csörgésére ébredtem. Mikor végre megtaláltam a készüléket meg se néztem, hogy ki hív csak felvettem.
-Igen?-motyogtam miközben próbáltam kidörzsölni az álmot a szememből.
-Nagy Gréta azt ne merd nekem mondani, hogy te most keltél fel.-szidott le Anna telefonon keresztül.
-A szomszédom tegnap bulit csapott és hajnali négykor kellett visszavinnem neki a kutyáját...-kezdem el panaszkodni, de ő félbeszakított.
-Mi a fasz.-nevetett fel.- Az első éjszakád látom akkor jól sikerült.
-Hát kurva jól mondhatom.
-Azt találtam ki Lauval, hogy fél-egykor megállnánk érted és elmehetnénk vásárolni, meg kajálni. Van kedved?-kérdezte, de igazából már tudta a válaszom.
-Fél-egykor a kapu előtt akkor.- mondtam majd még megvitattunk pár dolgot. Mint kiderült pár hónapja találkozgat egy sráccal.Csepinek hívják és szeret BMX-ezni. Akkor gondolom Zozot is ismeri.
Kibattyogtam a fürdőmbe és újra megmostam a fogam. A hajam begöndörítettem és feltettem egy kisebb sminket, ami igazából csak annyiból ált, hogy megcsináltam a szemöldököm, kifestettem a szempillám és felkentem az ajkamra az ajakbalzsamom.
Felvettem egy szaggatott bokáig érő farmert és egy fekete has pólót.
A telefonommal a kezemben indultam le a konyhába, de a nagymamám helyett csak egy kézzel írt levelet találtam.
,,ne keress, délután jövök.''
Miután elolvastam az üzenetet, a papírt a kukába hajítottam. Főztem magamnak egy nagy adag kávét és kimentem a teraszra. Mikor kiléptem az ajtón Beni, amint meglátott szaladni kezdett felém. Megsimogattam a fejét és mentem tovább a medence felé. Leültem szélére és az eget bámulva ittam meg a kávémat. Ma van hivatalosan is a nyári szünet első napja. Mondjuk nekem lassan 4 éve mindennap nyári szünet van. Ez a jó abban, ha valaki otthonról dolgozik.
A lányok pontosan fél- egykor álltak meg a ház előtt. A kocsiba bepattanva szorongattam meg először Laut majd Annát.
-Basszus csajszi, kurva sokat változtál.-sikkantott fel Anna.-Jaj, ha nem probléma előtte még elugrunk valahova.-fordult hátra és vigyorgott, mint valami őrült. Az út további részében mindenféléről beszélgettünk.
-Itt is vagyunk.-parkolta le a kocsit Lau. Egy közeli skatepark mellett álltunk meg.
Mikor kiszálltam a kocsiból az első dolog, amit megpillantottam egy kigyúrt mellkas volt. A szám szélét beharapva néztem feljebb, hogy ki lehet az illető.
-Szia Gréti.-vigyorgott Zozó, majd szorosan a karjai közé zárt.
***
Hááát, ez most nem lett a legjobb, de ugye minden kezdet nehéz. Nem vagyok nagyon a szavak embere amúgy és most nem nagyon tudom, hogy mit írjak ide. Mindenkinek kitartást kívánok ezekben az időkben és nagyon szépen köszönöm, hogy elolvastad. Puszi DellaMea