A sors keze [Kempf Zozo FF]

Eljössz velem?

Reggel, mikor felébredtem először fel sem fogtam a tegnapi nap történéseit. De mikor megéreztem Zozó ölelő karjait és meghallottam halk szuszogását újra visszacsöppentem a valóságba.
Óvatosan kibújtam a fiú ölelő karjai közül ügyelve, hogy ne ébredjen fel. Mikor megbizonyosodtam, hogy továbbra is alszik lementem a konyhába.
Főztem magamnak és Zozónak egy-egy nagy adag kávét és egy tálcára rakva egy tál müzlit indultam vissza az alvó fiúhoz.
A tálcát leraktam az éjjeliszekrényemre, majd Zozó mellé bemászva kezdtem el őt ébresztgetni.
-Jó reggelt.-suttogtam és közben arcát simogattam.
-Jó reggelt.-köszönt ő is reggeli rekedtes hangján, ami hallatán egy nagyot dobbant a szívem. Szemeit megdörzsölve ült fel az ágyon, majd fejét kezébe temette.
-Hoztam reggelit. Vagyis hát csak müzlivel tudok most szolgálni.-Zozó a müzli szó hallatán felkapta a fejét és úgy nézett rám, mint egy kisgyerek. Szemei felragyogtak és egy hatalmas vigyor terült el az arcán.
-Imádlak!-mondta mikor a kezébe nyomtam a kávéját és a tál müzlijét.
A reggeliző fiút otthagyva indultam el a fürdőbe, hogy rendbe szedjem magam.
Egy gyors zuhany után, megmostam a fogam és a hajam felraktam egy kócos kontyba. Raktam egy kis szempillaspirált és a sminkem itt be is fejeződött.
Mikor visszamentem a szobába Zozó még mindig a reggelijét ette.
-A hétvégén haza kell mennem.-kezdtem el, miközben kikerestem a szekrényből az aznapi ruhámat.
-Meddig leszel?-kérdezte Zozó két kanál müzli között.
-Anyunak szülinapja lesz és apa rendez neki egy meglepi bulit. Eljössz velem?-kérdeztem tőle gondolkodás nélkül. Basszus, mit fognak hinni a szüleim, ha hazaállítok egy számukra ismeretlen emberrel, aki még nem is a barátom.
-Biztos vagy benne? Nem probléma?-nézett rám Zozó. A kezéből lerakta a tálcát és már csak a kávéját fogta.
-Hát anyáéknak, majd kimagyarázom, de nagyon örülnék, ha eljönnél velem.
-Akkor most én jövök.-kelt ki az ágyból és állt velem szembe.-Gyere el velem vacsorázni.-jelentette ki Zozó.
-Ez egy randi meghívás?-csillogtak fel a szemeim.
-Valami olyasmi.-vigyorodott el. Egy hatalmasat sikítva ugrottam Zozó nyakába, aki a váratlan cselekedetem miatt elvesztette az egyensúlyát és az ágyra zuhant velem együtt.
Nevetve Zozó vállába fúrtam a fejem. Mind a ketten rázkódtunk a nevetéstől és kellett pár perc, hogy megtudjunk nyugodni.
A hirtelen fellángolástól Zozó ajkaira tapadtam. Mohón és birtoklóan faltuk egymás ajkát. Zozó a kezeit derekamra vezette, majd egy gyors mozdulattal ölébe húzott.
Ajkaimmal elszakadtam tőle és nyakára tapadtam. Egy kisebb bőrfelületet fogaim közé csíptem és megszívtam. Egy jóleső nyögéssel adta tudatomra, hogy tetszik neki, amit csinálok.
A bennem keletkező vágy hurrikánként söpört végig a testemen és egyre többet követelt, de tudtam, hogy lekell állnunk még mielőtt valami hülyeséget csinálunk.
-Zozó nem lehet.-váltam el ajkaitól. A fiú megértően vált el tőlem majd egy utolsó gyors csókot nyomva az ajkamra, tornázta magát ülő helyzetbe. 
-Ma este jó neked?-kérdezte, miközben felvette a felsőjét.
-Tökéletes.-adtam egy puszit az arcára.
...........
Zozóval azt beszéltük, hogy hatra értem jön. Vagyis a kapu előtt fog várni.
Nem sokkal 5 óra előtt kezdtem neki a készülődésnek.
Egy gyors zuhany után, megszárítottam a hajam, majd laza hullámokat varázsoltam belőle.
A sminkemmel nem bajlódtam sokat, mert Zozó nem szereti, ha egy lány sminkeli magát. Feltettem egy kis szájfényt és raktam magamra egy kis szempillaspirált.
A szekrényem előtt állva gondolkodtam, hogy mit is vegyek fel. Zozó nem árulta el, hogy hova visz.
Egy spagetti pántos fekete testre-simuló ruhára esett a választásom és hozzá felvettem egy színben megegyező magassarkú szandált.
Vetettem magamra még egy utolsó pillantást a tükörben, aztán a táskámmal a kezemben kimentem a ház elé.
A fiú már a kocsijának támaszkodva várt engem. Fekete szaggatott farmert viselt és egy fehér felsőt. Mikor meglátott egy hatalmas vigyorral az arcán zárt ölelő karjai közé.
-Gyönyörű vagy.-engedett el, majd szemével mégegyszer végigmért.
Kinyitotta nekem a kocsiajtót és megvárta míg beszállok, csak utána ült be ő is az autóba.
-Mostmár elmondod, hogy hova megyünk?-kérdeztem.
-Budapestre.
***
Hát itt is volnánk. Sajnálom, hogy az ígért időpont nem jött össze, de mentségemre váljon, hogy elment nálunk otthon az internet és nagynehezen már meglett javítva.
Sajnálom, hogy Geri ilyen hamar kiesett a játékból, de azt terveztem, hogy őt is majd belevonom a történetembe.
Köszönöm, hogy elolvastad és, ha van valami ötletetek a történettel kapcsolatban nyugodtan írjátok meg nekem.
További szép délutánt. Millió csók DellaMea❤️