Miraculous ~A fal, ami köztünk van~

2x02 "Az..."

🐞Marinette🐞

- Jól vagy, Marinette? -kérdezi Tikki, miután hazaértünk.

- Igen... Mármint nem, nem vagyok -vallom be. -Annyira rossz érzés, hogy Adrien-nel vagyok, és közben Macska iránt is érzek valamit, Luka-val pedig már nem tudom, hogy mi is van... -fekszek le az ágyamra.

- Nem vagy attól rossz ember, mert két srác iránt is érzel valamit -repül a fejemre Tikki.

- Három -javítom ki.

- Igen -jut eszébe. -Akkor sem -vonja meg a vállát.

- Gondolod? -nézek fel rá, mire csak mosolyogva bólint.

🍦Tikki🍦

- Jól vagy, Marinette? -érdeklődök azok után, amiről Macskával beszélt. Azaz Adrien-nel...

- Igen... Mármint nem, nem vagyok -vallja be Marinette. -Annyira rossz érzés, hogy Adrien-nel vagyok, és közben Macska iránt is érzek valamit, Luka-val pedig már nem tudom, hogy mi is van...

- Nem vagy attól rossz ember, mert két srác iránt is érzel valamit.

- Három -javít ki.

- Igen -hadarom el egy kisebb mosollyal. -Akkor sem.

- Gondolod? -kérdezi, mire bólintok.

🐱Adrien🐱

- Ez aztán nem volt semmi... -szólal meg Plagg, miután haza értünk.

-Ne szólj egy szót sem! -szólok rá előre.

- Ha adsz camembert, akkor nem fogok -vonja meg a vállát, mire csak a szekrényhez sétálok, majd kinyitom.

- Tessék... -mondom rámutatva a szekrényben lévő sajtokra.

🎸Luka🎸

- Szia, hugi -köszönök, mikor a szobájába lépek. -Hallottál valamit Marinette-ről? -kérdezem hirtelen, mire eszembe jut, hogy nem is ezért kerestem meg. -Bocsi... Én nem is ezért jöttem... -indulok ki a szobából, mikor...

- Miért kérdezted? -kérdezi, mire vissza fordulok felé.

- Nem fontos... Csak... -ülök le mellé az ágyra. -Olyan fura volt, mikor átjött és... -gondolkodom el egy kis időre -és feszült -nézek a szemébe. -Haragszik rám, vagy...

- Nem haragszik rád -állít le. -Hisz ismered.

- Igen... -húzódik egy mosoly a számra.

- Meg aztán -áll fel, majd az íróasztalához lép -talán nem ment minden simán Adrien-nel, hiszen ez még új neki -pakolászik.

- Új? Nem értem... -rázom meg a fejemet. -Ezt, hogy érted?

- Azt hittem, hogy tudsz róla -fordul meg kissé zavartan.

- Miről?

- Arról, hogy ő és Adrien... -Nem folytatja tovább, de talán jobb, ha nem is. -Sajnálom...

- Nem, nem kell -állok fel az ágyról. -Ha valaki megérdemli, hogy boldog legyen azzal, akit szeret -nézek rá. -Az Marinette -mondom, majd elindulok az ajtó felé. -Köszi, hogy elmondtad...

🐞Marinette🐞

- Gyerünk, Marinette! -bíztat Tikki. -Megtudod csinálni!

- Igen, de a bíztatásodtól nem nagyon tudok koncentrálni -nézek Tikkire, mire csak elnevetjük magunkat. -Kész! -mondom büszkén.