2x10 Nap & Hold (1.rész)

700 48 16
                                    

Insta oldalam:
_vikstorya_

Kövess be, ha tetszik, amit csinálok.🤗

Remélem tetszeni fog és, hogy el tudjátok nézni a helyesírási hibákat.🙂

Jó olvasást!
(Remélem sikerül fangörcsöt okoznom😂😂)

Pacsii🐞🐱

-----------------------------------------------------

   🐞Marinette🐞

   - Szép volt! -öklözünk Macskával, majd a fülbevalómra leszek figyelmes.

   -Mennem kell! -rohannék el.

   - Hova...hova, Bogaram? -ugrik át felettem a botja segítségével.

   - Ajj... -dobbantok egyett a lábammal. -Mindjárt vissza változok, Macska! -mutatok dühösen a fülbevalómra. -Majd később beszélünk, Cicus -kerülném ki, mire elém áll és magához ránt.

   Hajol közelebb, majd szája a fülemhez vándorol. - Én nem mondtam, hogy beszélni akarok... -súgja, majd...

   Csing! Csing! Csing!

   - Ahh... -kelek fel.

   - Minden rendben? -néz rám huncut mosollyal Tikki.

   - Igen... -fogom a fejemet. -Miért állítottam be az ébresztőmet? -kérdezem a telómat nézve, majd Tikkire bámulok, aki majd szakad a röhögéstől.

   - Te voltál?! -kérdezem kissé durcisan, mire elneveti magát. -Miért?

   - Hogy fel ébredj? -vonja meg a vállát.

   - Ajj... -szállok ki az ágyból, mire Tikki repül elém. -Miért nézel így rám?

   - Mit álmodtál? -kérdezi kissé vissza fogva a nevetését.

   - Akkor ezért keltettél fel?! -esik le, hogy mi is volt a célja a kis kwamimnak, mire elrepül előlem nevetve. -Bárhová is bújtál... -fordulok arra, amerre elrepült -még vissza kapod! -figyelmeztetem játékosan, majd csak én is felnevetek.

🐱🐞🐱🐞

   🐱Macska🐱

   Napfelkelte. Lassan a Nap fénye el lepi az égész testemet. Melegséggel tölt fel. Végig szalad a fénye a csontjaim között, és úgy érzem mintha mindent, amit szeretnék az enyém lenne. Az egész Világ! Igen a nagy betűs Világ! Az enyém...

   Bárcsak elmondhatnám, hogy te is az enyém vagy... Te vagy a Napom és pedig lehetnék a Holdad...

   Amint kiértünk a pékségből Kagami és én megbeszéltünk egy, két dolgot... Elmondtam neki, hogy nem tekintek rá úgy, mint Marinette-re vagy Katicára. De fura, hogy megint csakis Katicához térek vissza. Mivel Marinette-et már elvesztettem, csak elakarom mondani Katicának, hogy mennyire szeretem, mégha ezt nem csak neki kéne elmondanom...

   - Kicsi macska a tetőn... -éneklem. -Nagy magányban nője nélkül... ha itt lenne most, maradna? Ezt tart engem biztonságban...

   - Macska? -Ismerős hang. A legszebb... - Mit énekelsz? -ül le mellém.

   - Csak azt, amit minden macska énekelne -válaszolok egyszerűen, majd lassan rá pillantok. -Nem volt semmi egész este, nyugodt a város.

   - Talán túlságosan is -néz előre hunyorítva.

Miraculous ~A fal, ami köztünk van~Donde viven las historias. Descúbrelo ahora