Miraculous ~A fal, ami köztünk van~

1x7.rész Szobafogság?

Halii!😊 Ez a rész véleményem szerint nem lett annyira kidolgozott és izgalmas, de remélem, hogy tetszeni fog.🤗

Pacsii🍦

Insta oldal: _vikstorya_
-----------------------------------------------------------

🐞Marinette🐞

22:15

- Marinette! -ránt ki Tikki az álmomból.

- Igen? -kérdezem egyik szememmel rá pillantva.

- Hallottam valamit kintről! -mondja az ablakra mutatva.

- Tikki, már Halálfej is alszik... -mondom fejemet a párnába nyomva. -Aludni aka... -hallok egy sikoltást kintről.

- Ne már... -kelek fel. -Intézzük el gyorsan! -mondom határozottabban.

🐞Katicabogár🐞

- Késtem? -kérdezi Macska.

-Igen! -szólok rá dühösen.

- Nem tudtam, hogy manapság a Katicák is karmolnak -karmolászik a levegőben.

- Tudnál kicsit jobban koncentrálni? -kérdezem.

- Az attól függ -vonja meg a vállát.

- Mégis mitől? -kérdezem értetlenül.

- Hogy, mire kell koncentrálni -kacsint rám, mire a fejemre csapok, mert Macska reménytelen eset ebben az ügyben.

- Jó... -próbál nyugtatgatni, mikor észreveszi, hogy dühös vagyok rá. -Komolyabb leszek, Úrnőm, -hajol meg előttem, majd észbe kapva ki egyeneskedve folytatja -azaz Katicabogár.

- Jó -mondom.

- Kivel van dolgunk? -kérdezi.

- Parkány úrral -mondom, mire felnevet, majd gyorsan abba is hagyja.

- Siessünk! -mondom egy másik háztetőre ugorva.

🐱🐞🐱🐞

- Szép v... -öklözni akar Macska, mikor elhajítom a yoyo-mat.

- Héé! -szól rám, majd öklét a levegőbe emeli, majd beleütök.

- Szép volt -ütök bele fáradtan, majd indulnék, mikor megfogja a kezemet.

- Rám haragszol? -kérdezi.

- Nem... -mondom. -Csak fáradt vagyok -vallom be. -Erre a napra elég volt ennyi -gondolkodom el, majd folytatom -minden.

- Nos... -kezd bele. -A hősöknek nem könnyű, Bogaram -mondja.

- Mennem kéne -mondom, mikor hallom a talizmánainkat csipogni.

- Találkozunk még, Bogaram -kacsint rám.

- Már mondtam, hogy ne hívj így! -szólok rá, mire...

- Rendben, -ugrik át egy másik tetőre. -Bogaram!

🐞🐞🐞🐞

🐞Marinette🐞

- Marinette! -hallom anya hangját. -Mikor kezdődik ma a suli? -mondja, mire felülök az órámra pillantva.

- Ne! Ne! Ne! -kezdek el gyorsan öltözni. -Ez nem lehet igaz! -mondom, miközben a könyveket pakolom.

🐞🐞🐞🐞

Szaladok le a lépcsőn, mikor gyorsan elkészülődtem, majd, mikor kinyitom a pékség ajtaját...

- Luka? -lepődök meg.

- Szia -köszön. Hiányoztak, azok a kék szemei.

- Szia -mondom mosolyogva, hosszas másodpercegik rá bámulva.

- Marinette? -kérdezi kuncogva. -Nem kéne suliban lenned? -kérdezi érdeklődve.

- Uhh... -esik le. -De, ott kéne lennem, szóval... -csukom be az ajtót mögöttem. -Mennem kéne -mondom, majd elindulok.

- Várj! Nem lenne kedved elmenni valahova? -vonja meg a vállát, mire az iskola felé bámulok, majd Lukára pillantok.

- De! -mondom mosolyogva. -De csak iskola után -mondom magam möge, az iskolára mutatva. -Most rohanok -mondom, majd a suli felé szaladok.

🐞🐞🐞🐞

- Elnézést, tanárnő! -mondom sajnálattal az órára rohanva.

- Marinette ez már nem az első eset, hogy ennyit késel! -világosít fel.

- Sajnálom... -mondom a helyemet elfoglalva.

- Beszélek, majd a szüleiddel -mondja, majd a könyvet kezdi el lapozni. -Szóval, hol is tartottunk? -folytatja az órát.

🐞🐞🐞🐞

- Jó napot! -köszönök az igazgatói irodába lépve.

- Jó napot! -köszönnek egyszerre anya meg apa.

- Kérem foglaljanak helyet -mutat rá a székekre. -Szóval... -kezd bele. -Remélem tudják, hogy a lányuk folyamatosan késik a reggelente órákról.

- Igen, kicsit nehezen kell fel -néz rám anya, mire lehajtom a fejem.

- És van, hogy úgy csak eltűnik az órákról -mondja ki nyíltan az igazgató, majd folytatja. -Nem egy tanártól hallottam panaszt, hogy nem figyel órákon, mert alszik! -válik kissé idegessé az igazgató.

🐞🐞🐞🐞

- Anya, -nézek rá anyára, majd apára -apa...

- Mégis mit csinálsz, Marinette? -kérdezi anya, mikor kimegyünk az épületből.

- Én, én csak...

- Ne, ne válaszolj -mondja szomorúan tekintve rám, mikor a pékség elé érünk.

- Szia! -integet Luka.

- Szia Luka...

- Szia Luka -köszön anya.

- Mehetünk? -kérdezi Luka rám tekintve.

- Igen, csak gyorsan felviszem a táskámat -mondom, mire...

- Nem, nem mész sehova! -szólal meg apa. -Tanulnod kell és behozni a lemaradást.

- Szobafogságot kapok? -kérdezem, mire egymásra néznek.

- Igen -mondja apa, majd bemennem a pékségbe.

- Azt hiszem most nem fognak megnyugodni egyhamar -mondom.
-Akkor később -mondja mosolyogva.

-Igen...

-Szia! -integet, majd felszáll a biciklire.

-Szia -integetek utánna.

-----------------------------------------------------------
Mivel Lukáról már hosszabb ideje nem írtam, úgy éreztem, hogy lassan vissza hozhatom, de még nem teljesen. Ezt azért írtam a szöveg után, hogy ne "spoilerezzek". 😂
Ui.: Bocsii a helyesírási hibákért.🙂
Pacsii🎸