Az ebédlő termébe értünk. Este 12:57 van. Nem tudom mennyit aludtam, de hulla vagyok. Észrevettem a többieket egy ablak melletti asztalnál ültek. Arra vettük az irányt. - Sziasztok. - mondják kórusban. Fagyos a hangulat, látom. Helyet foglalok Spencer mellett. - Mindjárt jövök! Kérek valami kaját. - pillant rám Asher. Bólintok. Elmegy a sok kaja felé. Azt mondják, hogy nagyon jó itt az étel. - Halottam a Logan bunyóról! - karol át Spenc. Na, ezt a nevet neee! - Ezt a nevet többet ne ejtsd ki! - mondom fáradtan. Nincs erőm veszekedni. - Oké, akkor legyen a neve.... - gondolkodik. A többiek, csak figyelnek minket. -Megvan! Sátán az jó? - vet rám egy pillantást. Bólintok. Nekem mindegy, csak valami becenév legyen az! Asher visszaért, és hozott egy tálcát. Velem szembe ül le. - Hoztam vízet, meg limonádét. Van rántotthús rizzsel. - tolja elém a tálcát. - Nem vagyok éhes! - türöm el a hajamat az arcomból. - De.... hoztam csokit is! - nyújtja felém, de én csak megrázom a fejemet, hogy nem kell. Leteszi a tálcára, és csak bámul. - Liv, kapsz egy csókot Ashertől, ha eszel valamit! - erősködik Spenc. Csókot? Ezen a kijelentésén elmosolyodom. - Azt bármikor kaphatok, szóval valami jobbal kell előállnod. - nézek a barátomra, aki ejt egy halvány mosolyt. - De ha most nem eszel, akkor többet nem ad! - szól közbe Henry. - Ahh, azt nem bírnám ki! - mosolyog As. De aranyos! Az asztal fölé hajolt, én is ugyan ezt tettem, és megtalálták egymást az ajkaink. Most, csak simán csókolóztunk. As akart volna nyelvest, de én nem. - Na, emberek! Már a korházban is kezditek? - csapja össze a kezét Spenc. Visszaülünk a helyünkre, és csak bámulunk. Én megnézem a helységet. Egyszerű, de modern. Emberek ülnek le enni. - Liv, gyere! Mi menjünk vissza! A fiúk addig esznek. - áll fel T. Jó ötlet! Elindulunk a lift felé, és csöndben sétálunk. Sok embert látunk, akik vagy sírnak, vagy aggódóan ülnek. Leülünk Carla szobája elé. Meghalljuk, ahogy kinyillik egy ajtó, és észrevesszük, ahogy Carlat tolják ki a műtőből. Az ápolók betolják a szobájába. Az orvos megáll előttünk. - Sziasztok. A barátnőtök állapota stabil. Agyrázkódása van, és megrepett 2 bordálya. A bal lába eltörött, szilánkos törést szenvedett, ezért meg kellett műtenünk. - jelenti ki. Tiffel csak állunk, és hallgatjuk az orvost. - Be lehet menni hozzá? - teszi fel T, ezt a remek ötletet. - Igen, persze. Beszéljetek csak hozzá, mert még az altató hatása alatt van. - Köszönjük! - mondjuk egyszerre. Az orvos elmegy. A tekintetünkkel követjük a lépteit. A fiúk éppen a sarkon fordultak be. Észrevettek minket, és kocogni kezdtek. - Be lehet menni hozzá! - ugrálunk örömünkben a barinőmmel. Asher elém lép, és én a nyakába ugrok. Annyira örülök! Titi elmondta, hogy mit mondott az orvos. Vettünk egy mély levegőt, és beléptünk a szobába. Egy nővér állt Carla mellett, és nézte a gépet, ami pittyogott. - Oo, sziasztok. Gyertek csak! - kerülte meg az ágyat, és maga után becsúkta az ajtót. A szoba vaj színű volt, és három kanapé volt benne. Egy az ággyal szemben, kettő meg az ágy két oldalánál állt. Tágas egy szoba. Van egy nagy tv az ággyal szembeni falon. A fiúk leülnek a jobb oldali kanapéra. Én Carla mellé állok, és megfogom a kezét. Infúzió van a kezébe szúrva. Sok elektromos cucc van az ágy mellett. - Szia, csajszi. - köszönök a sérült barátnőmnek. Leülök az ágya szélére. Tiff a másik oldalon áll. Olyan rossz látvány volt, ahogy ott feküdt és infúzió volt hozzákötve. Még mélyen aludt, mert azt sem halotta meg, hogy Henry belerúgott az éjjeli szekrénybe. Idióta! Hulla vagyok, szóval muszály lesz ledőlnöm egyet. Odasétáltam a szabad kanapéhoz, ami az ágyal szemben állt. Asher felugrott a fiúktól, akik telefonoztak. Felém sétált, és mélyen a szemembe nézett, amíg le nem huppant mellém. - Arra gondoltam, hogy aludhatnánk együtt, mert álmos vagyok. - ránt le az ágyra. Én alatta feküdtem, ő meg felettem támaszkodott. - Jó ötlet! - mosolyodom el. Erre az egész testével rám feküdt. A feje a mellkasomon találta meg a helyét. Így:
Oops! This image does not follow our content guidelines. To continue publishing, please remove it or upload a different image.
Puszilgatta a kezemet, amin fel kellett nevetnem, mert csikis vagyok. Mindenhol! - Na végre nevetsz! - mosolyodik el a barátom. Felnéz rám, és ad egy cuppanos csókot. Erre a fiúk ránk néznek. As több ilyen csókkal ajándékoz meg. Tiff csak megforgatja a szemét. Nekem muszály nevetnem. - Szeretlek! - mondja Asher, aranyosan. - Én is szeretlek! - csókolom meg. A nyelve átkalandozik a számba. Az egyik kezével simogatja az oldalamat. Nagyon jó érzés! Én a hajába túrok, és gyengéden beleharapok az alsó ajkába. Ő meg belenyög a csókunkba. Aztán valamikor álomba merültünk.
Ui.: Bocsi emberek, hogy ilyen rövidre sikerült ez a rész!❤😈⚡ Ja és hallgassátok a Manuelt, meg a T.Dannyt, meg a USNK-t!🎵🔊
