7:00 Arra ébredek, hogy Spenc rajtam fekszik, és nevetgél. - Spenc? Szállj le rólam! - gurítom le magamról, de meg sem mozdul. - Micsoda? - most arra vár, hogy mondjam a varázsszót. - Spenc! Légyszi, te szarzsák. - erre leszáll, de most morcos fejet vág. - Suli van, szóval húzzál ki az ágyból! - erre lelök. Csak elneveti magát, ahogy hallja a földre zuhanásom. - Rohadt vicces. - nagy nehezen sikerül felülnöm. Hozzávágok egy párnát. Elsétálok a fürdőbe, megmosom a fogamat stb. - Liv, kiválasztottam a ruhád, gyere! - kiabálja S. Bejött utánam a fürdőbe. Ő is elvégezte a reggeli rutinját. Persze van itt saját fésűje, fogkeféje, és ruhái is. - Köszi, Bözsi. - veregetem meg a vállát. Erre csak elhúzza a száját. - Marika, maradjál a bugyidban. Ha van egyáltalán rajtad. - mindig nevet a saját viccein, és ezt most sem hagyta ki. S. kiment a szobámból, azt hiszem a konyhába ment tovább, reggelizni. Hát, én meg felveszem a ruhámat, amit az én drága barátom választott ki.
Ops! Esta imagem não segue nossas diretrizes de conteúdo. Para continuar a publicação, tente removê-la ou carregar outra.
Elég laza, de pont megfelel. Felkaptam a fekete hátitáskámat, és egy gyors natúr sminket tettem fel. 7:42 Még időben vagyok, szóval nem sietek. Végignéztem magamat a tükörben. Hát...... elég jól nézek ki, ilyen sportos ruciban. - Mariska, gyere már! Miattad fogok késni. - kiabál fel Spencer. Türelmetlen. Persze mindenki miattam késik. Ez nem igaz! Csak ők hiszik. Lebaktatok a lépcsőn, egyenesen a konyhába. Hallom apa, anya hangját. - Sziasztok. - ülök le a bárszékre, S. mellé. - Jó reggelt, drágám. - adott anya egy puszit. Apa is követte a példáját. - Démon? - kérdezem, de amint kimondtam a nevét, már mellettem állt. - Jaj, szia, édes. - összepuszilgatom , és erre el kezd futkosni. - Adtam neki reggelit. Majd el kell vinned sétálni. - szól közbe apa. - Délután elviszem. - veszek a tányérra egy szendvicset. Májkrémes, a kedvencem. - Marcsi, mehetünk? - néz fel az órára. - Már 7 óra 51 van. - siettet S. - Nyugi, nem fogsz elkésni. - nézek rá, de ő még mindig mutogattja azt, hogy pattogjak ki a kocsihoz. - Drágám, tényleg sietnetek kell. Itt a szendvics. - mutat a kezemben lévő reggelimre. - Azt meg majd a kocsiban megeszed. - Király! Megint meg fogok fulladni! - felveszem a cipőmet, és beteszem a táskámba a szendvicseket. Felkapom a reggelimet. - Indulás a halálba! - ordítom Spencernek. Elnevettük magunkat, mert majdnem elbotlott a lépcsőn. Beszállunk a kocsimba. Ford Mustangom van, ami a szemem fénye. Sárga, közepén kettő fekete csíkkal. Nagyon menő autó. - Liv, vezessek? - kérdezi. - Nem. Az én drágaságomat nem teszed tönkre. - szúros szemekkel nézek rá. - Jól van, na. - adja meg magát. Kis félős nyúl. A suli parkolójában találtam egy szabad helyet. Király! 7:57 Elég hamar ideértünk, ezért nem tudtam megenni a kajámat. Kiszálltunk, S. megvárt a járdánál. A diákok kint beszélgettek, pletykáltak. Tiff egy fa alatt beszélgetett.................. Justinékkal. Mi van? Nee! - Leléptem, Marcsi. Halika. - elment a haverjaihoz. Én meg ott maradtam egyedül. - Szia, csajszi. - ölelt meg Carla. - Szióka. Látom Tiff pasizik. - biccentek a barátnőm felé. - Jaj, nem, csak valamit megbeszélnek. Várjunk, akkor T. nem mondta? - néz rám kérdőn. Tényleg nem értek semmit. - Nem. Mi van? - értetlenkedek. C. belém karol, és elindulunk Justinék felé. - Mindjárt elmondja. - sétáltunk. Tiffany átölt. Nagyon vidámnak látszik. - Mizujs, kislány? - fordul felém, de aztán mellém áll, hogy ne takarja ki a fiúkat. - 1. nem vagyok kislány. 2. semmi. - forgatom a szememet. - Jól van. Kora reggel ki idegesített fel? - néz a fiúkra, de ők is csak kérdő tekintettel bámulnak. - Nem vagyok ideges, csak szarul keltem. - rakom hozzá. - Spenctől. - erre mindneki hülyének néz, hogy S. miért keltett, ha nem is nálunk lakik. - Jaaa, Spencer nálatok aludt. - végre Carlanak leesik. Justinnal találkozik a tekintetünk, látom, hogy megfeszül, ezek hallatán. - Ja. Ne akarjatok egy ágyban aludni vele, mert úgy ébresztett, hogy rajtam feküdt. - húzom J. agyát. Hadd legyen ideges. - Pedig, gondolkoztam rajta. - húzta el a száját T. - Milyen sportos vagy ma, Liv! - jelenti ki Justin, terelve a témát. - Csinos vagy! - mosolyodik el. Hát, ez is hülye! - Kösz. - csak ennyi telik tőlem. Becsöngettek. A lányokkal megkeressük a termünket, aztán szépen elhelyezkedünk. Első óra töri. Utálom! - Ja, Olivia, van egy rohadt jó hírem! - repdes Titi az örömtől. - Ki vele! - fordulok felé. Kíváncsi vagyok. - Tudod, Antonio, emlékszel rá a partról, ugye telefon számot cseréltünk, és pénteken lesz a randink. - már majdnem kiugrik a székből. Örülök, hogy boldog. - Na, ez király! Én is akkor megyek Asherrel, a buli előtt. - az örömünket a tanárnő töri meg. Egész órán viháncoltunk, de ez nem nagyon izgatta a tanárt. Én Asherrel írogattam. Ebédszünetben leültünk a szokásos helyünkre. Carla, Betty, Tiff, Spenc, Henry meg én. Éreztem magamon valakinek a tekintetét, de ki lehet az? Felnézek, és egyenesen Justinnal találkozik a szemem. Engem bámul, nagyon feltűnően. Gáz! Engem haggyjon!
