Csak Te!

Pofonok

Asher vett nekem 6 darab fánkot. Más mintázatúak, izűek voltak. Közben kért ő is egy-egy harapást. Visszafele úton el is fogyasztottuk. Titi is kért egy felet. Mondhatni mindenkit én etettem.

A korházba visszaérve felmentünk Carla lakosztályába. Elfoglaltam az egyik kanapét, lefeküdtem rá. Elcsórtam az egyik vékony takarót is. Elhelyezkedtem, de Asher felemelte a lábaimat, és leült. Az ölébe visszatette a lábaimat. Simogatta a testrészeimet.
- Liv, gyere! - az ajtóban megállt Betty.
- Mi van, már megint? Az előbb feküdtem le. - hisztiztem. Nem akarok a jó pocíziómból felkelni.
- Haza megyünk a tankönyvekért, mert pénteken nagy tesztet írunk matekból, meg irodalomból a fogalmazást. - jön oda értem, és a kezét nyújtja. Felsóhajtottam, aztán nagy nehezen felkelltem. A kabátomat felhúztam, újra.
- Nem tudnátok elhozni nekem a cuccokat? - felkaptam a ház kulcsát.
- Sajnálom, csajszi, de nem. - alvástól kipihent fejjel rámnéz. Kimentünk a parkolóba, beszálltunk Tiff kocsijába.
Rátaposott a gázra, és kihajtott a parkolóból. Van forgalom délben is. Egy tinirock zene szólt a rádióból.
- Na, ha már hárman itt vagyunk, akkor beszélgethetnénk. - T. szólalt meg a nagy csönd közepette. Bettyre nézett. Értettem miről akarhat beszélni.
- Igen. Beszélhetnénk. Szóval, Betty, miért húzódsz el tőlünk? - kezdem én a kérdést. Erre már nagyon kíváncsi voltam.
- Nem is..... - próbált nem a szemünkbe nézni, de észrevette, ahogy bámulunk rá olyan " nem hisszük el" nézésel.
- Betty! - szólt rá a barátnőm.
- Igen. Mostanában inkább kerültelek titeket, de nem azért, mert utállak titeket, csak.... - itt abba hagyta a magyarázatot. Elszomorodott.
- Csak? - ráncoltam össze a homlokomat.
- Csak... ugye mostanában kezdtem megkedvelni Henryt, de azt vettem észre, hogy nem én vagyok az esete, hanem Liv. - mutat rám. Próbálta megkedvelni? Azt a srácot nem lehet. Na jó, néha.
- 1. Henrynek nincs esete. 2. én tuti nem, mert a pali nem jön be, éés van barátom. 3. az akinek nem te vagy az esete az akkor egy balfasz. - adtam ki magamból egy szuszra.
- Egyetértek Livvel. Deeee... - vigyorodott el Tiffany. - összehozhatunk vele.
- Ez egy csodás ötlet. - egyezek bele. Betty csak elhúzza a száját.
- Hát, nem is tudom. Lehet, hogy nem jó ötlet. - ellenkezik.
- Szerintem csodás ötlet. Segítünk csak engedd meg. - Tiffany mindig mindenkinek segíteni akar. Ez teljesen rá vall.
- Na? - kíváncsian dölök előre, mert a lányok elől ültek. Én meg háttul possadtam.
- Oké, legyen. De ha segítetek, akkor azt hogyan gondoltátok? - B. megnézi magát a visszapillantóban.
- Majd mi kitaláljuk. - legyintek. Tiff nyújtja a kezét, én belecsapok. - Henry aranyos fiú, csak nincs olyan, hogy barátnője van, mert csak lefekszik mindegyikkel aztán hello. Utánna már azt sem tudja, hogyan hívták őket. De megoldjuk. - magyarázom. Nem elsz könnyű összehozni őket, mert a srác csak meg akarja fektetni.
- Igen. Ez igaz, de téged úgy fog szeretni, hogy nem akar majd elengedni. Ezt megígérem. - esküdözik Titi.
Csöndben mentünk, először a lányoknál álltunk meg, hogy összeszedjék a holmijaikat. Aztán a mi házunknál is leparkoltunk. Bejöttek velem, hogy üdvözöljék a kutyámat. Dédé egyből a csajoknak esett. Nyalogatta őket, pörgött össze-vissza. Kimentek vele az udvarra szaladgálni, én addig megkerestem azokat a dolgaimat, amiből pénteken nagy tesztet írunk. A matekot az ágy alatt találtam meg, az irodalmat meg a ruhakupacom között.
Lesasszéztam a lépcsőn. Elővettem a gyümölcsös italomat a hűtőből. Többiek a nappaliban dumáltak, de ahogy odaültem melléjük elhallgattak.
- Miről beszéltek? - iszok bele az italomba.
- Semmi kül. - csóválják a fejüket.
- Ismerlek titeket. Hazudtok. - olyan régóta vagyunk barinők, hogy tudom mikor hazudnak, és mondanak igazat.
- Ezt nem mondhatjuk el. - mondja nyugodtan T.
- Mégis mi olyan nagy titok? - az ölembe ugrott a "gyerekem".
- Karácsonyi ajándékról volt szó. - mondja el Betty.
- Ahamm. -nem nagyon hittem el de,csak bólintottam egyet és hagytam az egészet a francba. Tapsoltam egyet,és felpattantam a kanapéról. Csajok és Démon ugyan ezt tették. Betty furcsán rámnézett, a mutatóujjával végigmért. Le néztem magamra, hogy van-e valami a ruhámon, de semmi nem volt.
- Nem akarsz át öltözni? -tolt fel az emeletre B.
- Miért is? - lépkedek fel. A hátamat bökködi, és jö utánam egyenesen a szobámba.
- Öltözz át, lent megvárunk! - parancsolja, és becsúkja maga után az ajtót. Szóval fel kéne vennem valami másik rucit. Kerestem a megfelelő ruhát. Találtam is egy kivágott nyakú sexy darabot. De minek csini ruha a korházba?

A parkolóban leálltunk, és besétáltunk volna, ha egy fiú banda meg nem szólal.
- Hey, cicák! Nem csatlakoztok hozzánk? - szól oda undorítóan az egyik pali. Megrázom a fejem, és bemutatok nekik. Mit képzel ez a pöcs?
- Baszódj meg, ribanc! - ordítja utánnam. Na itt........ volt elég. Megfordultam. Szemébe néztem annak a pöcsképű, kapafejű szarnak. Odasétáltam hozzá, elég közel és szószerint bele véstem a tekintetem az övébe.
- Mit mondtál? - mondtam szigorú hangon.
- Oh.. kiscsillag tudom, hogy hallottad, de ha akarod akkor újra elmondom. - néz le rám mosolyogva, mert közben a "barátai" nevettek.
- Jaj, nem kell jártatnod mégjobban a pofádat. - nevetem ki, egy kicsit megjátszva. Kezdett bepipulni a srác.
- Liv, gyere! - fogja meg a karom Betty.
Lerázom magamról a kezét.
- Szóval, cica. Befogod most a szádat vagy én fogom be. - mondja túl perverzül. Idehányok!
- Oh.. kösz a felajánlást, de nem akarom, hogy a retkes dzsuvatetves kezed hozzáérjen az arcomhoz. - lököm el a mutatóujjamal a mellkasát.
- Ne add magad! Mert kezdek beindulni, de azt megbánod. - megfeszűltek az izmai.
- Te meg a beindulás. - bólintok bizonytalanul. - Azt hittem a fiúkra gerjedsz. - vonom fel a szemöldököm. Na itt megszorította a csuklómat, és kezdett fájni a szorítása.
- Te féreg, vedd le a barátnőmről a kezed! - csapja pofán Tiff. Ideges lett ő is. Elengedte a csuklómat, és megfogta az arcát, mert erre nem számított. A másik oldalára meg én csaptam le neki egy pofont. Így már mind a két felét fájlalta. A csajokkal a korházba vettük az irányt.
- Ezt még visszakapod. - kiabálja utánnunk a féreg. Nem akartam még jobban, hogy fel menjen a vérnyomásom, ezért hagytam a francba. A banda is elindult jobb irányba. Legalább nem csövülnek itt.
- Köszi csajok. - karoltam át őket.
A liftel felmentünk a harmadik emeletre. Lenyugodtam, szóval erről nem kell tudnia senkinek. Benyitottunk a szobába. Komoly beszélgetés folyt Asher, Henry között. Lehuppantam a pasim mellé.
- Szia baba. Sikerült összeszedni a holmikat? - teszi a kezét a combomra.
- Igen. Szóval, tanulhatsz. - veszem ki a tankönyveket a táskámból. Nem tudom, hogy mire emlékszik még ebből az anyagból.
- Kedves vagy. - mondja ironikusan. - De én erre még emlékszek, és tudok is mindent. - dicsekedik.
- Akkor korepetálhatsz belőle. - jelentem ki. Kéne valamit tanulnom időben, mert szombaton a bál lesz, utánna héten téliszünet és azon a főtéren ilyen standokban fogunk árulni, jótékonykodni.
- Figyu, én korepetálnálak, de nem ígérem, hogy az lesz belőle. - simítja meg a jobb kezével az arcomat.
- Hülye! - csapok rá a kezére. Szeretem, ha a pasik beindulnak, de ha ő kezdi, az nem valami jó, mert hozzá a romantikus beindulás passzol. Ami elég sexy!
- Na, te is örülnél neki! - perverz vigyor jelenik meg az arcán.
- Dehogy! - horkanok fel. - Szóval, nekem tanulnom kell. És muszály, ezért csesztess valaki mást. - kinyitom a matek tankönyvemet. Nem akarok rossz jegyet kapni erre az egészre.
Elkezdtem nagyban a tanulást. Asher néha simogatni kezdte a combomat, de gyors lesöpörtem magamról, mert elvonta a figyelmemet.