A koncert

~25~ elkéstünk

Louis:

-Hová ment? -Suttogta megtört hangon a hugom.

-Ne aggódj, semmi baj nem lesz. -Próbáltam nyugtatni, ami jelen esetben elég nehéz dolognak bizonyosult.

Sajnos fogalmam sem volt hova is kellett Niall-nek ennyire sietnie, azt pedig főleg nem tudom hogy miért adta nekem a kocsiját. Az a sejtésem hogy valami baromi rossz ötletet hozott meg az imént. Immár a kocsiban üllve próbáltam rendezni gondolataim. Hugom szeme alatt ugyan még kevésbé de egy apró piros folt jelent meg. Igazán tudtam volna még csinálni egyet s mást ezzel a lánnyal. Viszont nem fogok lesüllyedni az ő szintjére bármennyire is jó lenne. Plusz attól hogy ő feljebb érzi magát a gazdag szülei miatt ez közel sem így van.

A kettőnk közötti kínos csendet telefonom csörgése törte meg. Liam neve villogott a képernyőn. Baromi régen beszéltem velük, talán több mint 1 hete. Viszont ennek a megtörése nem most lesz. Ez nem a legmegfeleöbb alkalom a társalgásra.

-Vedd fel! -Nyújtotta felém Lotti telefonom.

-Nem a megfelelő alkalom. -Toltam el hugom kezét amiben a telefont tartotta.

-Akkor majd én. -Nyomta meg a zöld gombot Liam neve alatt, majd fogatta a hívást.

-Louis, hogy engedhetted hogy Niall csak úgy egyedül minden pénz nélkül elinduljon világnak? Nem hiszem el hogy ennyire felelőtlen vagy 29 évesen. Most rögtön menjetek utánna, vagy bánom is én mit csináltok csak keressétek meg. -Halgattam végig Liam mondandóját. Hugom kinagosítóra rakta a telefont.

-Mondtam hogy nem megfelelő. -Ráztam meg fejem az utat figyelve.

-Liam, most azonnal mond meg hogy ezt honnan tudtad meg? -Nézett Lotti villámokat szórva a készülékre.

-Lotti? Mit csinál nállad Louis telefonja? Mindegy, nem ez a fontos. Niall hogyott a postaládában egy üzenetet hogy ne keressük egy darabig mert nem akar nektek gondot okozni. -Halkult el Liam hangja teljesen a mondat végére.

-Nem hiszem el ezt a barmot. -Szorítottam a kormányt olyan erősem hogy ujjaim fehér színre váltottak.

-Mit csináltatok vele? -Halattszott Zayn hangja egy kicsit távolabról. 

-Nem telefon téma, gyertek át 3 órára. -Nyomtam ki a hívást.

Beütött a kínos csend. Egyikünk sem szólalt meg ami talán így is van rendben. Lotti nem vesztheti el Niall-t. Tökéletesek voltak együtt. Nagyon sokáig azt hittem nem létezik tökéletes pár, mind addig amíg a hugom és Niall egymásra nem találtak. Kiegészítették egymást és ez most mind oda egy idióta lány miatt. 

Megérkeztünk, Lotti kezébe nyomtam a KFC-s kosarat. Belépve a házba mind a ketten ledobtuk cipőnket majd szobánk felé vettük az irányt. Apukánk próbált beszégetést kezdeményezni, amit látta hogy erre nincs esély egy *hát oké* nyugtázás mellett lapozott egyet az újságban, amit olvasott. Szobámba érve az ágyra vetettem magam. Lábammal dobolva vártam hogy az óra hármat üssön.

Dörömbölést hallottam a bejárati ajtón. Rögtön felpattantam majd olyan lendülettel akartam kinyitni az ajtót hogy a kilincs a kezemben maradt. Halk szitkozódás mellett baktattam le a lépcsőn. Lekaptam a kulcsom a polcról majd mielött kinyitottam volna az órára pillantottam. Az ajtó feletti készülék 3 óra 5 percet mutatott. Azzal a reménnyel nyitottam ki az ajtót hogy Zayn és Liam majd megtalálják a megoldást, arra hogy Niall miért is hagyott itt csapot-papot.

Kinyitva az ajtót egy csuron vizes Harry-vel találtam magam szemben. Arcom valami baromi fura kifejezést vághatott a csuron vizes pasimat látván. Hiszen nem őt vártam és még csak az eső sem esett.