~26~ Ez a fontos

1K 68 5
                                    

Reményveszve indultunk vissza a kocsihoz, Harry szorosan karjaiba fogta a hugom. Mind a ketten nagyon aggódtak, hiszen még is  Harry legjobb barátja volt Ni, Lotti számára pedig ő jelentette a világot. Zayn és Liam kézenfogva sétáltak vissza az autóhoz ahogy Nick és Sara is. Én mentem leghátul ugyan is semmi kedvem nem volt az emberekhez. Nem akartam látni a sok szomorú arcot. Csak egy kérdés járt a fejemben: Niall, hova mehettél? 

Lotti kérésére előre ültem Harry mellé. Egyik kezét óvatosan térdemre csúztatt. Egy fájdalmas mosollyal egymásra néztünk. Lotti pedig csak zenét hallgatott fülessel . 50 perc kocsikázás után lassan megérkeztünk. Egész úton bámultam ki azablakot egy apró reménnyel hátha meglátom Niall-t valahol. Sajnos ez nem történt meg, hiába pásztáztam tekintetemmel az utcákat, Niall sehol nem volt.

Megérkeztünk, Nick és Sara nem maradhattak sajnos. Így ők pár ölelés után sok szerencsét kívánva távoztak is. Zayn és Liam maradtak, természetesen Harry is. A házba belépve ledobtuk cipőinket majd az emelet felé vettük az irányt.

Egy pár cipő hevert Lotti szobája elött amit figyelembe sem vettem, biztosan valaki itt hagyta, sokan voltunk ma itt. Mondjuk nem tudom ki az aki elhagy egy cipőt de mindegy is.

-Gyere egy kicsit Louis. -Húzott vissza az ajtóból Harry, majd a fürdő felé vezetett.

-Miért jöttük ide? -Néztem kérdően a zöld szempárba.

-Sajnálom hogy nem törődtem veled annyit mostanában. -Kezdte el behinteni puszikkal nyakam. -Csak tudod sok dolgom van, de most hogy itt vagyok szeretnék bepótolni mindent.

-Tudod, hogy rád nem tudnék haragudni. -Fontam karjaim nyaka köré.

Az apró puszik folytatódtak míg kezei pólóm alá csúsztak. Felsőtestemről készült lehámozni a pólót, amikor egy éles sikítást hallottunk. Valószínűleg hugom lehetett az hiszen senki nem tud ilyen élesen sikítani mint ő. Harry-vel mind a ketten ledermedtünk egy pillanatra. Vissza húzta rám a pólót. Megfogtam a kezét majd elkezdtem óvatos léptekkel szobám felé vezetni Harry-t.

A szobámba benézve senkit nem talált tekintetem, így tovább sétáltunk Lotti szobája felé.

Liam és Zayn áldogáltak az ajtóban. Harry meg kopogtatta Li vállát jelezve hogy mi is itt vagyunk. Az említett személy hátrafordult. Hatalmas mosollyal az arcán tekintett ránk. Óvatosan arrébb toltam az említettet, hogy lássam mi miatt is lett ennyire jókedve Li-nek.

Talán káprázik a szemem. Biztosan csak álmodom.

-Niall te akkora egy idióta vagy. -Torpant meg mellettem Harry is.

Tehát nem csak én látom azt amit. Lotti tényleg Niall karjaiban üll a földön.

A szőke csupa könnyes szemm fordult felénk.

-Sajnálom, nagyon sajnálom. -Ölelte magához mégjobban a hugom Ni.

-El sem tudod hinni, hogy mennyire aggódtunk érted, nem tudom hogy gondoltad mint ezt, hogy csak úgy lelépsz egy szó nélkül. -Lépett ki mellém Zayn feleszmélve az elöbbi sokkból. Egyetértek a fekete hajú barátommal.

-Nem akartam, nagyon rossz tulajdonságom hogy elöbb cselekszem mint gondolkodom. -Sütötte le szemét Niall miközben feltápázkodtak a földről Lotti-val.

-Hogy a francba kerültél ide? -Nézett kérdően most Harry a szőkére.

-Lemehetünk? -Mutatott Ni az ajtó felé.

-Gyere. -Kulcsolta át Niall kezét a hugom majd a sorfalunkon átverekedve magát elindultak a nappali felé.

Követtük példájukat. Még mindig kérdően néztünk egymásra. Az én fejemben rengetek kérdés keringett: Hogy került ide Ni? Eddig hol volt? Miért nem szólt hogy itt van?

Lotti Niall karjaiban érezte magát jelenleg a legjobban ezért a fotelben ketten foglaltak helyet. Liam, Zayn, Harry és én pedig a kanapéra ültünk.

-Kezdheted! -Bicentett Zayn.

-Szóval, úgy éreztem ha nem vagyok Lotti mellett azoknak a lányoknak nincs okuk belekötni abba akit a legjobban szeretek. -Kulcsolta át kezeit a hugom derekán - Ott sokkal jobb ötletnek tünt itthagyni mindent és reménykedni hogy jobb lesz Lotti helyzete. Nagyon hamar rájöttem, hogy ez egy hatalmas baromság. Ti vagytok a mindeneim és nem tudnék nélkületek létezni. Úgy döntöttem hogy ide jövök és bocsánatot kérek mindenért. Buszra akartam ülni amikor kaptam egy hívást hogy csőtörés van az utcában. -Egymásra kaptuk tekintetünk e mondat hallatán.- Ezért otthon kellett volna maradom megvárni a szerelőket. Már lassan egy órája várakoztam amikor még mindig senki nem jött meg. Nem tudtam tovább várni ezért elindultam ide. Mikor becsöngettem apukátok nyitott ajtót. Közölte velem hogy elmentetek valahova viszont neki is el kell indulnia de nyugodtan várjalak meg titeket itt. Azt találtam a legjobb ötletnek hogy Lotti szobájában várlak meg titeket hiszen biztosan ide fogtok jönni.

-Amíg ti kitudja mit csináltatok. -Mutatott Harry-re és rám Lotti -Csak a mamuszomért akartam átmenni a szobámba ahol megláttam Niall-t. -Folytatta Lotti az ő részét a story-nak.

-Az úgy volt... -Kezdte el Harry tarkóját vakargatni. -Igazából mi hívtunk fel téged, nincsen sehol csőtőrés. -Nevetett fel kínosan.

-Tökéletesen elkerültük egymást. Nem tudok ezért haragudni hiszen én sokkal nagyobb baromságot csináltam. -Húzta egy apró szomorú mosolyra szájját Ni. -De már itt vagyok.

-Igen és ez a fontos. -Nyomott egy puszit Lotti Ni szájjára. Ebből a szájrapusziból hamar csók csata lett.

Lotti felált a fotelből majd az emelet felé kezdte el húzni a kék szeműt.

Végre minden rendben.


Sziasztokk!! 💖

Rövidebb de annál tartalmasabb rész. 🤍

Luv ya guys 💖

A koncertOù les histoires vivent. Découvrez maintenant